A legmagyarabb Habsburg

Elsősorban József nádor máig ható jelentőségét kívánták bemutatni a kiállítás megalkotói, éppen emiatt olyan intézményekre helyezték a fókuszt, amelyek a mai napig működnek, és amelyek létrehozásában tevékeny szerepet vállalt a „legmagyarabb Habsburg”. A látogatók egy rendkívül igényes képes kiállítást tekinthetnek meg a Várkert Bazárban, amely az egykori nádor gyakorlati tevékenységébe enged betekintést. Minden tabló egy-egy intézményt mutat be: egyik oldalán az adott intézményt mai állapotában láthatjuk, míg a másik oldalt korabeli metszeteken, festményeken tekinthetjük meg.

A kiállítás kurátora, Nánay Mihály – aki a Rubicon Intézet főmunkatársa és a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnöke – lapunknak elmondta, hogy József nádor alapításai különösen jelentősek voltak, véleménye szerint bátran mérhető alakja Széchenyi Istvánéhoz. „Sőt, bizonyos tekintetben még túl is szárnyalta nádori pozíciójánál fogva, illetve egyszerűen azért, mert az uralkodócsalád tagja volt. Továbbá ne felejtsük, hogy amíg Széchenyi az 1840-es években már vitatott személyiségnek számított, addig József nádor osztatlan tekintéllyel bírt.”

A néhai nádor gyakorlati tevékenységén kívül egy-két érdekesebb családtagról, a József nádor térről, illetve a családi kriptáról tekinthetünk meg egy-egy tablót a tárlaton.

„A kiállítás létrejötte rendkívül időszerű, hiszen Habsburg József több mint fél évszázadig volt nádor, továbbá a mai magyar nemzeti emlékezet egyik legkiemelkedőbb időszaka a reformkor, ugyanakkor a kommunista diktatúra miatt ebből az emlékezetből szinte kiesett a nádor. Széchenyi összes nagy kezdeményezésénél – legyen szó az Akadémiáról, a Lánchídról vagy a vasútépítésről – a nádor mindig ott volt első helyen támogatóként, és jó néhány alkalommal adakozott ezekhez magánvagyonából. De a nádor szerepe más szempontból is elévülhetetlen: ahhoz, hogy Széchenyi álmai megvalósulhassanak, számos udvari engedélyre volt szükség. Mindezek intézésében a nádor óriási munkát vállalt. Modern szemlélete, és az, hogy átlátta ezen fejlesztések jelentőségét, mind-mind kellettek a megvalósuláshoz. Könnyen lehet, hogy más Habsburg nádor esetében a sok-sok újításnak csak a töredéke valósult volna meg.”

Nánay Mihály József nádorral kapcsolatban kiemelte, hogy a kiegyezés előtt hatvan(!) évvel már olyan memorandumot készített, amelyben a teljes magyar kormányszervezet különválasztását kérte. Gátat akart vetni annak a gyakorlatnak, hogy minden egyes döntéshez udvari hozzájárulást kelljen kérni. A század elején természetesen ezen törekvését nem méltatták válaszra Bécsben. József nádor ennek ellenére tovább egyengette a hazai fejlődést, az udvar és a magyarság kapcsolatát.

Nem véletlen, hogy halála után egy évvel, az 1848. áprilisi törvények első cikkelyében a nádor érdemeinek emlékét törvénybe iktatták. Ekkor döntöttek arról, hogy köztéri szobrot kell állítani neki, és így lett az övé az első köztéri szobor Pesten. Igaz, húsz évbe telt, mire felállíthatták az emlékművet, ugyanakkor szinte egyedülálló módon túlélte szobra a teljes XX. századot.

József nádor életútja

Habsburg József Antal János főherceg 1776. március 9-én látta meg a napvilágot. II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia gyermekkorát Firenzében töltötte, Bécsbe 1790-ben került, amikor apja császár lett. Tizenhat évesen járt először Pest-Budán, amikor a Lipótot a császári trónon követő Ferenc bátyját magyar királlyá koronázták.

Másik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, főleg, amikor elterjedt, hogy magyarul tanul.

A napóleoni háborúk idején, 1809-ben a nemesi felkelés főparancsnoka volt, s a kormányzásba az országgyűlési ellenzéket is bevonta. Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait, s maga akar király lenni. Valójában semmiféle ilyen tervet nem dédelgetett.

Támogatásával jött létre 1802-ben a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett – ennek gyűjteményét is segített bővíteni, értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozva.

Pest városnak írt leiratában 1804-ben kifejtette városrendezési elképzeléseit, 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, Lipótváros kiépítését. 1815-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló építését szorgalmazta, és úttörő szerepe volt a Városliget rendezésében (a legöregebb platánfák az ő alcsúti birtokáról származnak), valamint az általa megvett Margitsziget parkosításában.

Ő alapította Pesten a Vakok Intézetét, pártolta a kőbányai lóvasút építését, majd a Pest–Vác vonal létrehozását. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről kapta a Ludovika nevet.

József nádor vette rá Ferenc bátyját 1825-ben arra, hogy – 13 év szünet után – hívja össze az első reformországgyűlést, és a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását anyagilag támogatta.

Az 1838-as pesti árvíz idején ő irányította a mentést, és sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. 1840-ben amnesztiát biztosított az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását.
Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, ő alapította a róla elnevezett Ipartanodát, a Műegyetem elődjét.

József nádor 1847 januárjában hunyt el.