Hazatért a hagyaték

Ünnepélyes keretek között, jelképesen a Magyar Nemzeti Levéltárba került a Horthy család hagyatéka, amelyet a néhai kormányzó, Horthy Miklós unokája, Horthy István Sharif és dédunokája, Horthy Stewart Miklós adtak át. A hagyaték számtalan érdekességet és különlegességet tartalmaz.

TörténelemMärle Tamás2023. 12. 10. vasárnap2023. 12. 10.

Kép: Horthy István Sharif, a kormányzó unokája aláírja a szerződést, Dr. Tomka Gábor segíti A Horthy család hagyatékának átadása Magyar Nemzeti Levéltár Országos LevéltáraKiállító és Konferenciaterem 20231130 fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld, Fotó: Németh András Péter

Horthy István Sharif, a kormányzó unokája aláírja a szerződést
Fotó: Németh András Péter

Néhai Horthy Miklós személye mind a mai napig megosztó, a történészek eltérő módon ítélték és ítélik meg a kormányzó tevékenységét – mondta köszöntőjében Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a Bécsi kapu téri palota kiállító- és konferenciatermében megtartott eseményen. Mindettől függetlenül ezek az anyagok a magyar nemzet iratai, a történelmünk szerves részét képezik. A ha­­gyaték 7667 dokumentumot, mintegy 40 ezer oldalt tartalmaz, amelyek közül a legkorábbi 1863-ban, a legkésőbbiek 2013-ban keletkeztek.

Horthy István Sharif, a néhai ­kormányzó unokája kiemelte az ­eseményen, hogy a Magyarországra hazatérő Horthy-hagyaték a múltról, de a jövőnek szól, és fontos rész­le­teket segíthet megérteni. Ezek pedig elvezethetnek oda, hogy a társadal­mi feszültségek, múltban szerzett trau­mák feloldódjanak és enyhül­jenek.

A Horthy-hagyatékot a néhai kormányzó unokája, Horthy István Sharif és dédunokája, Horthy Stewart Miklós adta át. Fotó: Németh András Péter

A kormányzó dédunokája, Horthy Stewart Miklós beszédében visszaemlékezett a nagymamájára, Edelsheim-Gyulai Ilonára, aki szavai szerint „nem sok mindentől félt, ez az erő tette lehetővé számára, hogy szeresse az embereket és kiálljon másokért. Mindig vidám volt és játékos, és mindenekfelett nyílt és őszinte, amikor emberekkel foglalkozott”. Köszöntője közben átadta Tomka Gábornak, a Magyar Nemzeti Mú­zeum gyűjteményekért felelős főigazgató-helyettesének a nagymamája, Horthy István kormányzóhelyettes özvegye menyasszonyi ru­háját.

Az ünnepségen Bern Andrea bemutatta az Open Books gondozásában megjelenő, A Horthy család hagyatéka 1914–1994 című kötetet. A Horthy család eddig sohasem publikált dokumentumainak megjelentetése igazi szenzáció, ezek először láttak nyomtatásban napvilágot. A hagyaték annak köszönhetően maradt fenn, hogy Horthy Istvánné, a fiatalon elhunyt kormányzóhelyettes özvegye hosszú élete végéig megőrizte családja iratait, amelyek számot tarthatnak mind a szakma, mind a széles közönség érdeklődésére.

Az átadásra időzítették egy új, a Horthy családról szóló könyv megjelenését. Fotó: Németh András Péter

A bemutatott kötetben megtalálhatók többek között Horthy Miklós és Horthy Miklósné első világháború alatt egymásnak címzett levelei, a Horthy család tagjainak üzenetváltásai, Horthy Istvánné második világháború alatt vezetett naplói, a volt kormányzó és Kállay Miklós egykori miniszterelnök emigrációs levelezésének dokumentumai, Horthy Jenő – a kormányzó öccse – emlékiratai és élete utolsó éveiben vezetett naplójának bejegyzései, valamint John Flournoy Montgomery nyugalmazott amerikai diplomata küldeményei. Először olvasható nyomtatásban Horthy Istvánné mintegy öt évtizeden átívelő levelezése lánykori barátnőjével, Apponyi Geraldine-nal, aki 1938-ban I. Zogu albán királlyal kötött házasságot.

A közölt dokumentumokból nem csupán számos nagypolitikai esemény tárul fel az olvasó számára a kormányzócsalád tagjainak perspektívájából, de bepillantást nyerhetünk a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakjának hétköznapjaiba is: az őt foglalkoztató kisebb-nagyobb gondokba, emberi viszonyaiba és az érzéseibe.

Miklós Horthy (Hungarian: Horthy Miklós)
Horthy Miklós egy keresztény-nemzeti alapokon nyugvó ország feje volt. Fotó: Culture Club

Megérdemli a tiszteletet?

Kétségtelen, hogy Horthy Miklós hosszú politikai pályafutása és az általa fémjelzett időszak nem volt hibáktól mentes, gondoljunk a kudarcba fulladt kiugrási kísérletre, a lényegében elmaradt földosztásra vagy a zsidótörvényekre. Mégis sokan tisztelettel emlékeznek rá. Miért?

Valósággal megfelelt az eszményi államférfiúi képnek mind megjelenésével, mind viselkedésével. Sportos, jó kiállású, egyenes gerincű, intelligens, több nyelven beszélő úriember, aki nem csak nevében legfőbb hadúr. Mindezek idősebb korában is igaz állítások, nem okozott neki gondot 72 évesen sem, hogy megülje a lovat.

Államférfiúi mivoltát tettei is bizonyítják. Az I. világháború, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság után kemény kézzel tett rendet, és ez a rend fennállt egészen Magyarország német megszállásáig. Pillanatok alatt visszaszorította a szélsőséges elemeket, jogállami viszonyokat teremtett, és az általa elhozott béke meghozta a fejlődést. Országlása alatt talpra állt az említett eseményeken túl Trianonban is megtépázott ország, amely a háború éveiben nemcsak befogadta, hanem el is bírta az ideözönlő menekülteket.

Bár a gazdasági konszolidáció elsősorban Bethlen István miniszterelnök érdeme, Horthy szerepe sem kétségbe vonható. Ugyancsak érdeme neki is a külpolitikai elszigeteltségből való kitörés. Különösen az általa teremtett stabilitásnak volt ez köszönhető, mint ahogy az is elgondolkodtató, hogy Károlyi Mihállyal és Kun Bélával szóba sem álltak a nyugati hatalmak, csak Horthyval, ugyanakkor Nürnbergben, a második világháborút követően sem ültették a vádlottak padjára.
Hatalma idején személyi kultusz vette körül, de diktátorhajlamai egyáltalán nem voltak. Alkotmányos államfő volt, aki idegenkedett a parlamenti viszonyok felrúgásától.

Horthy Miklós személyében ugyancsak fontos hazafisága is. Sohasem tévesztette szem elől a magyar érdeket, sohasem mondott le a magyarság összetartozásáról, a revízióról, és kitartása eredménnyel párosult. A beindított leventemozgalom, a ma hadsereggel felérő csendőrség felállítása, a Rongyos Gárda újbóli életre hívása, a trianoni békediktátum miatt 1938-ig korlátozott hadsereg megerősítése mind-mind hozzájárult az ország megerősítéséhez és ahhoz, hogy amint lehetőség nyílik, éljen vele Magyarország. Akár önálló katonai akció keretében, mint Kárpátalja visszafoglalása esetében.

Egy negyedszázadig keresztény-nemzeti alapokon nyugvó, több értelemben véve gyarapodó ország feje volt Horthy Miklós, mégis vannak, akik szerint nem alkotott maradandót. Pedig életének ez a tragédiája, hogy nem tudott maradandót alkotni. De hogyan is sikerülhetett volna olyat létrehoznia, ami kiállja a német és az orosz megszállást, Európa „újraosztását” és a kommunizmust?!

 

 

Ezek is érdekelhetnek