Hiteles filmkockák

Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak. Róluk először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket. Időpontja arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKgP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKgP feldarabolásával járt, s egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.

Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót – ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azonban azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak. Akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek. Mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.

A SZÍNÉSZNŐ. Megtörtént eseményeket dolgoz fel a 2017-ben készült film. A színésznő Magyarország első számú sztárja, gyönyörű és tehetséges. Fürdik a sikerben és a beteljesült szerelemben, amikor szembesül a kommunista diktatúra könyörtelen játékszabályaival, amelyeket nem képes elfogadni.

A nemrég elhunyt Vitézy László filmjében látható karaktert Bara Margitról mintázták, aki 1955-ben települt át Erdélyből Magyarországra. Pillanatok alatt sikert sikerre halmozott: kiválóan játszott a Szakadék, a Bakaruhában és a Szegény gazdagok című filmekben is. A diadalmenet a hatvanas évek közepéig tartott, amikor Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat akkori igazgatója ellen 1964-ben nyomozás indult csalás és sikkasztás vádjával, egyértelműen politikai okokból. Bara Margitot pedig ebbe az ügybe keverték bele, a rosszindulatú pletykák szerint az Onódy által szervezett vad tivornyák részese volt ő is. A színésznő annyira kiszorult a pályáról, hogy végül maga döntött úgy, felhagy a színészkedéssel.

Ebből az eredeti történetből készült Vitézy filmje, amiben Anna, az Erdélyből áttelepült színésznő az egyik legnagyobb sztárja a magyar filmeknek és a színházaknak az 1960-as évek közepén, Magyarországon. A Nemzeti Színházban Melindát játssza, amikor egy fogadáson megismerkedik egy olimpiai bajnokkal, egy rendkívül vonzó férfival. A két ember között szerelem szövődik, ami nem tetszik a kommunista hatalomnak.

A film Szávai Viktória főszereplésével készült, mellette többek között Adorjáni Bálintot és Pindroch Csabát is láthatjuk benne.

CSONKA DÉLIBÁB. A legkeményebb Rákosi-érában, 1950–1953 között több mint tízezer embernek kellett elhagynia otthonát, elhurcolták őket. A kommunista rezsim elvette földjüket, megalázó állapotok közé kényszerítette őket a munkatáborokban. Télen-nyáron juhhodályokban laktak, embertelen körülmények között. Abban az időszakban sok család élete változott meg, tört ketté. A Csonka délibáb című film ezt a helyzetet dolgozta fel, az ötvenes évek kitelepítéseit. Hortobágyi munkatáborokba hurcolt családokról szól az alkotás, amelyben egy 13 éves gyermek szemével, az őt ért hatásokon keresztül láthatjuk ezt a vészkorszakot, a kitelepítések lelki és érzelmi fájdalmait, a kiszolgáltatottak szenvedéseit a táborok létrehozásától a felszámolásukig. Erről a mai napig kényes és kibeszéletlen történelmi kataklizmáról viszonylag kevés film készült eddig.

A forgatókönyvet Lukács József színművész azonos címmel megjelent dokumentumregénye alapján Ozsda Erika és Németh Ervin dramaturg írta. A történelmi hűség érdekében a film készítői folyamatosan konzultáltak Hantó Zsuzsa és M. Kis Sándor történésszel. A Soproni Petőfi Színház társulatának csaknem egésze játszik a filmben, továbbá a főbb szerepekben többek között Schubert Éva, Bánsági Ildikó, Dörner György és Pelsőczy László látható. A film főszerepét Heim Vilmos soproni gimnazista játszotta, az apát Mezei Zoltán, az anyát pedig Marjai Virág. A film jelentős részét 2014 nyarán, alföldi helyszíneken forgatták, de néhány jelenet felvétele 2015 januárjára maradt.

Az alföldi tanyavilágban szigorú titoktartás mellett kialakított munkatábor egyébként 1953-ig állt fenn, de utána sem lehetett nyíltan beszélni róla.