Zrínyi katonai bravúrja

Éppen 360 esztendeje, hogy lángba borult az eszéki híd – a költő és hadvezér Zrínyi Miklós páratlanul sikeres hadjáratát ekképpen koronázta meg. A győzelemsorozatot Európa-szerte ünnepelték, még az aranygyapjas rendet is elnyerte. Az 1664. évi diadal után egy ideig esélye sem volt Bécs ellen indulnia a török hadnak.

TörténelemMärle Tamás2024. 02. 03. szombat2024. 02. 03.
Zrínyi katonai bravúrja

Közel sem volt rózsás az 1660-as évek kezdetén a Habsburg Birodalom és benne a Magyar Királyság helyzete. Miután a török Erdélytől elfoglalta Váradot, Köprölü Ahmed nagyvezír megindította hadait Bécs ellen 1663-ban. A császárvárosig ugyan nem jutottak el a muszlim seregek, azonban bevették a korabeli Magyarország egyik legmodernebb erődjét, Érsekújvárat. Kis híján kettészakították ezzel a Felvidéket, és XVII. századi fővárosunk, Pozsony előterébe jutottak a törökök, amiért I. Lipót át is menekítette a Szent Koronát Bécsbe. Komolyan fenyegetett annak veszélye, hogy a nagyvezír elfoglalja teljes Felső-Magyarországot.

Aztán 1663 telén a török had Nándorfehérvárig visszavonult.

 De borítékolható volt, hogy a következő évben újabb hadjárat készül Bécs irányába, a keresztény erőknek lépniük kellett.

„Most egyszer kell megrontanunk úgy azt az darab Törökországot (ti. a dél-dunántúli török hódoltságot), hogy sok esztendeig azután had reánk ne jöhessen” – fogalmazta meg a célokat a hadjárat megtervezője és vezetője, Zrínyi Miklós.

Mintegy 26 ezer katona gyűlt össze a hadjáratra: Zrínyi 5000 embere, 8000 további ma­gyar főúri seregekből, 10 ezer fő a Hohenlohe generális által vezetett Rajnai Szövetség csapataiból, valamint 3000 fő a császári és bajor hadakból. Az 1664 januárjában megindult keresztény had egymás után foglalta el Berzence, Babócsa, Barcs és Segesd várát. Ostromgépek híján nem álltak neki Szigetvár megtámadásának, ezért itt Zrínyi csak feldúlatta Szulejmán szultán türbéjét (síremlékét). Mint ismeretes, itt védte a várat néhány évtizeddel korábban a hadvezér dédapja, a szigeti hős. Szigetvár után a sereg egy részével Hohenlohe körülzárta Pécs városát, és felgyújtották, ezzel komoly csapást mérve a török élelmiszerkészleteire, majd Zrínyi az eszéki hídhoz vonult.

A korabeli rajz alsó részén az eszéki híd felégetése látható

Katonáival meg akarta semmisíteni az átkelőt, hogy ezzel megakadályozza a nagyvezír következő évi átkelését a Dunántúlra. „Tizenkét láb széles volt, s amint magam kimértem, nyolcezer-háromszázharmincöt láb hosszú, oly remekül megalkotva, hogy még egy véletlenül leejtett aprópénz sem került volna a híd alá, mivel nem sajnálva a fáradságot, hajszálnyi hasadék nélkül illesztették össze a gerendákat” – írta a hídról a hadjáraton részt vevő Esterházy Pál. Valóban méretes lehetett a híd, amely nemcsak a vizet, de a környező mocsarakat is átszelte. Esterházy és különböző nemzetek fiai­nak leírását figyelembe véve a mai becslések szerint közel 8 km hosszúságú lehetett. Léte pedig kulcsfontosságú volt: ezen keresztül szállította a török az utánpótlást a felvonuló seregeinek és a hódoltsági várak lakóinak.

A keresztények stratégiai fölénye miatt a törökök nem merészkedtek ki az eszéki várból, csak onnan ágyúztak, de hiába. A Dráva ugyan befagyott, Zrínyinek spórolnia kellett a puskaporral, ezért robbantás helyett a híd felgyújtása mellett döntött. Két napba telt, mire megfelelő mennyiségű rőzsét gyűjtöttek össze katonái, majd 1664. február 2-án a lángok martalékává vált az eszéki híd.

Az akciót követően Zrínyi és Hohenlohe között viszály támadt, így a hadak hazatértek Magyar-, illetve Stájerországba. Azonban a siker óriási volt, szerte Európában Zrínyi dicsőségéről beszéltek, a téli hidegben példátlannak számított ez a katonai bravúr. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a nagyvezír újjá tudta építtetni az eszéki hidat, és seregeinek az utánpótlását is meg tudta oldani 1664-ben.

Korabeli sikerdíjak. Zrínyi 1664. évi diadalára Európa-szerte felfigyeltek: „magyar Marsnak” nevezték; I. Lipót hercegi rangra akarta emelni, amit Zrínyi nem fogadott el; VII. Sándor pápa hadvezéri kalappal és saját aranyból öntött arcképével, IV. Fülöp spanyol király az aranygyapjas renddel, XIV. Lajos francia király a pairséggel (hűbérúri címmel) tüntette ki. A bajor és württembergi választófejedelmek atyjuknak, II. János György szász választófejedelem pedig testvérének nevezte. 

Jan Thomas flamand festő festménye Zrínyi Miklósról (1662 körül készült)

Zrínyi Miklós iskoláit Grazban, Bécsben és Nagyszombatban végezte, valamint egy 8 hónapos tanulmányutat tett Itália nagyvárosaiban. Gyermekként megörökölte apja királyi lovászmesteri posztját, 17 évesen vette át a családi birtok irányítását, és lett császári kamarás, 27 évesen horvát bánná, a déli végek főparancsnokává nevezték ki. Ő volt az első magyar, akit császári tábornoknak kineveztek. A harmincéves háborúban szerzett komoly érdemei elismeréséül lett Generalfeld­wacht­meister. 

Az általa írt nagyszabású hőseposz, a Szigeti veszedelem összesen 1566 négysoros – mint az ostrom évszáma – és 2 ötsoros versszakból áll. Megjelenése után a költő öccse, Zrínyi Péter rögtön elkészítette a mű horvát fordítását. 

A kora újkori emberek identitása korántsem volt olyan letisztult, mint a XIX. század óta nemzetállamokban élő európai lakosoké. A horvát és magyar gyökerekkel bíró Zrínyi Miklós hat nyelvet beszélt (magyar, horvát, latin, német, olasz, török), és különféle rangos tisztségek birtokosa volt magyarként, horvátként és a Habsburg Birodalom alattvalójaként (császári kamarás, királyi lovászmester és horvát bán).

Fontos látni, hogy a korabeli elit kapcsolatrendszere nem állt meg a három részre szakadt ország határainál. Első felesége Grazban született, a stájer családból származó Draskovics Mária Euzébia volt a szerencsés, második hitvese pedig Maria Sophia Löbl, a bécsi császárváros helyőrségparancsnokának és az Udvari Haditanács elnökének a leánya. Zrínyi Miklós egyszerre volt magyar és horvát hazafi, valamint hű alattvalója a Habsburg uralkodónak. Ami nem jelenti azt, hogy ne lettek volna konfliktusai különböző osztrák, horvát vagy éppen magyar urakkal.