Észak-Írország Kínáé lehetett volna április elsején

Faluhelyen a gazdasszonyt szokták volt azzal megtréfálni, hogy menjen fel a padlásra, mert egy fészekaljnyi tojást talál ott. Az ugratás további ártatlan formája volt, amikor az áldozatot galambtejért, szúnyogzsírért, kakasfogért, szárított hóért küldték a boltba. Mindezek modern kori kiadásában pedig a postáshoz küldik ki az illetőt, mondván, pénzt vagy ajánlott levelet hozott neki. Mindez persze nem igaz, pusztán ugratásról van szó.

Napjaink Magyarországán elsősorban az iskolákban élnek a bolondok napi szokások. A gyerekek ilyenkor gyakran elbújnak az intézményben, papucsban jönnek reggel, de olyan is megesik, hogy fordított napot tartanak: a diákok lesznek a tanárok, és a tanárok ülnek a padba.

A bolondok napjának eredetére jó néhány magyarázat született már. A legegyszerűbb szerint az ugratás szokása a változó, csalóka áprilisi időjárás kapcsán született meg. Ezzel szemben élnek olyan elméletek is, amelyek egészen az ókorig vezetik vissza a hagyomány eredetét.

Egyesek szerint a téltemető, tavaszköszöntő ünnepek alkalmával már az ókori görögök is megtréfálták egymást. Vannak, akik az ókori szaturnáliák folytatásának tekintik április elsejét, amikor a féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga egy napra szerepet cserélt. Mások szerint a szokás valóban az ókori Rómából származik, de a szabin nők elrablása ihlette: a szabinokat ugyanis az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket, elragadják lányaikat és asszonyaikat. Eredetileg ugyanis a szabin édesapák nem akarták leányaikat a rómaiakhoz adni – mindenféle jöttment kétes alaknak tartották őket –, ezért eszeltek ki cselt Romolusék.

Az is lehet, hogy a szokás a húsvéti passiójátékokból ered. A naiv, népies misztériumokban Krisztust pere során Kajafástól Pilátushoz, innen Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik.

Megint más elmélet alapján a bolondok napja a középkori Franciaországból származik, ahol az év április elsején kezdődött, és e napon az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. Az újévet 1564-ben január 1-jére helyezték át, a rendelkezést azonban csak lassan fogadták el. Sokan április elsején is küldtek ajándékokat, de ezek szép lassan tréfás semmiségekké, meglepetésekké változtak: a hamis évkezdetet hamiskodással ülték meg.

A sajtó megjelenése új távlatokat nyitott az ugratások előtt, a brit lapokban már a XVIII. századtól szinte üzemszerűen űzték az április elsejei tréfákat. 1798-ban például valamennyi újságban feltűnő hirdetés tudatta: április elsején soha nem látott menet vonul be a westminsteri apátságba: lesznek köztük agg férfiak és nők, mindkét nembeli özvegyek és gyermekek, nős és elvált férfiak, férjes és elvált nők, mindenféle rendűek és rangúak. Az olvasóknak nem tűnt fel, hogy a megfogalmazás szerint mindenki a menetbe tartozik, és szép számmal össze is gyűltek, majd amikor valaki elkiáltotta magát: „április elseje!”, nevetve szétoszlottak.

Sok amerikai készpénznek vette 1878-ban, hogy Edison a fonográf után olyan készülékkel áll elő, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így megoldja az éhezés kérdését. A múlt század elején egy francia lapban az jelent meg, hogy lebontják az Eiffel-tornyot, mire ócskavas-kereskedők tömege gyűlt össze, hogy licitáljon Párizs jelképére.

A BBC 1957. április 1-jén a rendkívül bőséges svájci spagettitermésről adott hírt, s közben olyan felvételek voltak láthatóak, amelyeken az emberek tésztát szüreteltek a fákról. Ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagettifájuk.

Az első internetes április elsejei tréfa minden bizonnyal 1984-ből származik, amikor a holland Piet Beertema azt terjesztette el a világhálón: a Szov­­jetunió csatlakozni kíván a mai internetes fórumok elődjének tekintett usenethálózathoz, mert a kommunista párt akkori főtitkára, Konsztantyin Csernyenko szabad vitafórumot keres. A csatlakozás hét év múlva tényleg megvalósult, igaz, hogy Csernyenko ezt már nem érte meg.

A ránk zúduló információáradatban nehéz különbséget tenni a valós és a hamis között, márpedig április elsején ez lenne a feladatunk. 1997-ben például egy kínai újság arról írt ezen a napon, hogy Peking és London megállapodott: Hongkong a briteké maradhat, ha Kína cserében megkapja Észak-Írországot vagy Gibraltárt…

Az idei esztendő különleges, hiszen április elseje nemcsak bolondok napja, hanem húsvéthétfő is lesz. Mi sülhet ki ebből? A locsolók vagy az őket váró lányok állnak elő majd tréfával? Erre még nem tudjuk a választ, de az elmúlt évszázadok április elsejéin több fontos esemény is történt: 
 1991-ben ezen a napon szűnt meg a Varsói Szerződés szervezete. 
 1979-ben kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. 
 1976-ban Steve Jobs megalapította az Apple Computert. 
 1924-ben öt évre ítélték Adolf Hitlert a müncheni sörpuccs után. 
 1713-ban lezárták a spanyol örökösödési háborút. 
 1579-ben Báthory István lengyel király egyetemet alapított Vil­niusban.