Hírünk a nagyvilágban

A közbeszédben időről időre visszatérő kérdés, hogy vajon mit gondol rólunk a többi nép. Mi alapján ítélnek meg bennünket, és kik álltak példaként a nyugati világ előtt? E tekintetben pedig igen érdekes, hogy nagyjainknak hol állítottak emléket a Kárpát-medencén kívül.

TörténelemMärle Tamás2024. 05. 27. hétfő2024. 05. 27.

Kép: A reformáció nagy alakjainak társaságában látható Genfben Bocskai István

A reformáció nagy alakjainak társaságában látható Genfben Bocskai István

Ma már van egy Szoboszlai Dominikünk, de alig néhány évvel ezelőtt még mindig az ötvenes évek világsztárja, Puskás Ferenc által azonosítottak be bennünket, magyarokat. Az 1956-os forradalom után a Spanyolországban élő balösszekötő emlékét 2005-ben örökítették meg egy portrészoborral a Real Madrid edzőközpontjának bejáratánál. Ha már Spanyolországnál és a magyar focistáknál tartunk, akkor ne felejtsük, hogy a legendás Kubala Lászlónak Barcelonában áll egész alakos szobra.

A vészterhes időkkel sújtott XX. században kétségtelenül sportolóink vitték legtöbbször jó hírünket. A történelem korábbi évszázadaiban azonban gyakran álltak nagyjaink példaként a nyugati világ előtt.

Ezeken a hasábokon néhány héttel ezelőtt már szóltunk arról, hogy Kossuth Lajosnak igazi kultusza alakult ki Amerikában. Egész alakos, illetve mellszobra áll New Yorkban, Wa­shing­tonban, Los Angelesben, Cleve­landben és Algonában. Ám nem ő az egyetlen 1848–49 hősei közül, akiknek megőrizték az emlékét azon a vidéken.

Bem apó vezérkari főnöke, Czetz János honvédtábornok Világos után Argentínában telepedett le. Ő volt az a Juan Fernando Czetz, aki részt vett az argentin hadsereg megszervezésében, valamint megalapította az első Nemzeti Katonai Akadémiát. Az épület előtt látható ma is Czetz szobra.

Ha pedig már Dél-Amerikában járunk, akkor ne felejtkezzünk meg Debály Ferenc Józsefről, Garibaldi személyes jó barátjáról, aki az 1800-as évek közepén szerezte Uruguay és Paraguay nemzeti himnuszának zenéjét.

Semmelweis Ignác még a fentebb említetteknél is nagyobb tiszteletnek örvend a világban. Az „anyák megmentőjének” emlékét a nagy német egyetemi város, Heidelberg gyermekklinikája előtt felállított szobra is őrzi. Sőt, a tengerentúlon is látható szobra, nem is akárhol: Chicagóban a világ tíz legnagyobb orvosa között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen társaságában, az International Museum of Surgical Science patinás épületében.

Az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak a neve helyet kapott a világ tíz legnagyobb orvosa között Chicagóban

Árpád-házi Szent Erzsébet nagyon korán, 24 éves korában hunyt el 1231. november 17-én. Az életéhez kapcsolódó számtalan csodának köszönhetően azonnal megkezdődött szentté avatási eljárása, és szinte rekordidő alatt, négy év múlva a pápa a szentek közé iktatta. A földi maradványait rejtő koporsót az érsek és maga II. Frigyes császár vitte a vállán mezítláb, vezeklőruhában, és helyezte a marburgi Szent Ferenc-templom oltárára. A császár levette fejéről a koronáját, majd Erzsébet koporsója fölé helyezte: „Ha nem tudtalak császárnévá koronázni a föl­­dön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy.” A császár ugyanis feleségül kérte Erzsébetet pár évvel korábban, amikor megözvegyült, de az Árpád-házi királylány nem akart újból férjhez menni, Frigyes pedig, mint láthatjuk, császár létére tiszteletben tartotta döntését, sőt!

Az élete nagy részét német földön élt királylánynak már halála után röviddel kultusza alakult ki szerte Európában. Nemcsak templomok, de kórházak is viselik a nevét. Washingtonban, Ottawában, Londonban, Kop­­penhágában, Lipcsében, Kölnben, Marseille-ben egyaránt nevezett el róla kórházat az utókor. A nápolyi Santa Maria Donna Regina-templomban pedig egy falképciklus mutatja be életét a 14. század óta.

Ulászló királyt és Hunyadi Jánost 1444 novemberében a bulgáriai Várnához érve egészen más fogadta, mint amire számítottak: legalább kétszeres túlerővel kellett megküzdeniük, a törökkel magukra hagyatva, nyugati szövetségeseik ugyanis nem érkeztek meg a tengeren. A túlerő ellenére Hunyadi zsenialitásának köszönhe­tően kiegyenlített küzdelem folyt, ám Ulászló váratlanul a szultáni főerőknek rontott. Nem sokkal később a törökök lándzsára tűzték a 20 éves király fejét. A sereg összeomlott, vereséget szenvedett. A csatatéren lelte halálát Cesarini bíboros és 11 ezer keresztes vitéz is, ám a törököt ennél is súlyosabb veszteségek érték.

Ugyan veszítettek a keresztes hadak, Ulászló és Hunyadi mégis pozitív szereplőként vonultak be a bolgár köztudatba, hiszen Bulgária felszabadításáért is harcoltak. Tiszteletükre hoztak létre a XX. század első évtizedeiben egy parkot és egy mauzóleumot, amelyen lengyel, cseh és magyar címer is látható. Ulászló király mauzóleuma mellett ott látható Hunyadi János egész alakos, páncélos, cirill betűs felirattal ellátott szobra is.

Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király szobra Padova szívében


 Svájcban vagy Olaszországban igazán kevés magyar szobrot láthatunk, de a figyelmes turista mégis rálelhet néhányra. A reformátusok szellemi fővárosában, Genfben egy óriási emlékmű örökíti meg a reformáció nagy alakjait. Kálvin János és Oliver Cromwell mellett látható Bocskai István szobra. Az erdélyi fejedelem azzal érdemelte ki az emlékművet, hogy 1606-ban megkötötte a bécsi békét a Habsburgokkal, amelyben biztosították a protestánsok szabad vallásgyakorlatát a Magyar Királyság területén. 
 Bartók Béla egész alakos szobra pedig Brüsszelt ékesíti. Az emlékmű Magyarország ajándékaként került a belga városba. 
 Az itáliai Padova szívében megtalálhatjuk egy másik erdélyi fejedelem, valamint lengyel király szobrát, Báthory Istvánét. Ezzel kapcsolatban hiányosak és ellentmondásosak az információink. Ugyan szobra áll Padovában mint az egyetem egykori híres diákjának, de a mai napig bizonytalan, hogy tanult-e ott. 
 Janus Pannonius ugyanakkor biztos, hogy három évig élt és tanult Padovában, és az egyetem híres diákjává vált. Az intézmény idegen nyelv és irodalmak kara székházának kertjében avattak mellszobrot a tiszteletére 2017-ben.