Egy korty fröccstörténet

Vörösmarty névadó szer­tartása 1842. október 5-én történt, amikor is Fáy András elhívta szüretelni a költőt és más barátait. Köztük volt Jedlik Ányos, aki nemcsak a dinamót találta fel, hanem a szódavizet is. Ott, a szüreten ő vegyítette a bort meg a szódavizet, és nevezte el Vörösmarty-fröccsnek az italt – emlékezett meg az esetről a Népújság 2008-ban.

Jeles írónk és költőink is nagy rajongóknak számítottak. Hamvas Béla A bor filozófiája című művében a legnemesebb italnak tartja a fröccsöt. Ugyanis két őselem, a bor és a víz vegyül benne. Hamvas írta meg azt is, hogy helyesen jó bort csak az tud inni, aki muzsikát hallgat, költőket olvas és képben gyönyörködik.

Újházy Ede – akit mennyei tyúkhúsleveséről ismerünk – kísérletezett azzal, hogy a bort kovászos uborka levével hígította. Ezzel az itallal azonban nem ért el olyan tartós sikereket, mint a levessel – írta meg 2009-ben a dunaújvárosi hírportál.

Márai Sándor így írt róla: „A magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos, bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tö­mény ahhoz, hogy sarkallja a boroz­gató férfi képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot.” Márai szerint a fröccs a hosszú élet titka is egyúttal. Viszont azt vallotta, hogy magánember nem tud igazán jó fröccsöt készíteni, annak igazi titkát csak a kocsmáros ismeri. Ugyanis a különböző fröccsitalok fogyasztása különféle lelkiállapotokat is takar. A kocsmáros segít abban, hogy a vendégeknek melyik éppen a legmegfelelőbb ital az aznapi hangulatában.

A magyar Aranycsapat 1953. no­vem­ber 25-én 6:3-ra győzött az évszázad mérkőzésének is nevezett futballrangadón. Ezután vezették be a 6:3 arányú fröccsitalt, méghozzá az aranylábú futballistáról, Puskás Ferencről elnevezve Puskás-fröccsnek.

A fröccshöz kötődik olyan ábrázolásmód is, mely szerint a szocializmus évtizedeiben kiskocsmák, borozók mélyén órákon át üldögéltek és fogyasztották a fröccsöt elsősorban a középkorú férfiak. Az ötvenes években a háziúr nevű fröccs a korszellemhez híven új nevet is kapott: tömbházmesternek hívták. A házmesterek voltak azok, akik minden házban nyitották, zárták a kaput, beszedték a lakbért, és esetenként jelentettek is a lakókról az állambiztonságnak vagy a rendőrségnek.

Babay József író lámpásnak nevezte azt a fröccsöt, amelynek elfogyasztása után az illető már csak lámpával találhatta meg a józanságát. Ennek ellentéte a sóherfröccs, melynek oly kicsi az alkoholtartalma, hogy jóformán minimális mámor sem érhető el vele – idézte fel a Monor Pincefalu a sztorikat.

Goethéhez is kapcsolódik egy fröccsről szóló anekdota. A német költő egy kánikulai napon kirándult az erdőben, majd bement egy vadászházba, hogy megpihenjen. Ott egy félrészeg társaság hangoskodott, és provokálták őt, miért vizezve issza a bort. Erre egy verssel válaszolt: „A víz önmaga: hallgatás / Bizonyítják a tóban a halak. / A bor tisztán: elbutulás / Önök a tanúk erre, Urak! / S mert számomra mindkettő iszony: / Borom vízzel keverve iszom.”

Ha igazán jó minőségű fröccsöt szeretnénk inni, akkor fontos, hogy a bor is és a szóda is jó minőségű legyen. Az tévhit, hogy a rossz, savanyú bor a megfelelő fröccsalapanyag. Kápolnás Zoltán nagykanizsai szőlősgazda azonban hangsúlyozta 2011-ben a Zalai Hírlapnak, hogy az azért túlzás, ha valaki tokaji borból készíti el fröccsitalát. Az olaszrizling egy olyan borfajta, amelyből gyakran csinálnak fröccsöt.

A fröccs óriási előnye, hogy nem részegít le gyorsan, mint némely erős bor. Nyugodtan kortyolgathatjuk társaságban, akár órákon át is, kellemes hangulatba kerülhetünk tőle. Persze alkoholtartalma miatt az arra hajlamosaknál ugyanúgy függőséget okozhat, mint ha tisztán innák a bort.

Szimőn 2012-ben érdekes rekordot állítottak fel: a Jedlik Ányos Lovagrend 236 literes barátságpoharában 200 liter hosszúlépést készítettek rizlingből, szolnoki szikvízből és jégből – írta meg az Új Szó 2013-ban.

ÍGY ITTÁK A HÍRESSÉGEK

 A kisfröccs (1 dl bor, 1 dl szóda), melyet kisfüttynek is szoktak nevezni, állítólag József Attilától származik: szerinte ugyanis pont az a mérték, amit egy füttyre meg lehet inni.

 A nagyfröccs (2 dl bor, 1 dl szóda) Móra Ferenc kedvence volt, aki húzónak is nevezte.

 A Krúdy-fröccsöt maga az író találta ki: kedvenc velős pirítósához dukált az egyliteres kancsóban készült fröccs, mely 9 dl borból és 1 deci szódából állt – csak azért, hogy valami szétcsapja a velőt…

 A Deák-bólé az előzőhöz képest a józanság itala, mely kevés borból és sok „hőbörgő“ vízből áll.

 A harmatos fröccs Tömörkény Istvántól kapta a nevét, a „kutyaijesztő üvegből“ a rizling fölött elspriccelünk egy adag szódát. Ami a borban landol, az a harmat. Így kérte Latinovits Zoltán is.