Súlyos drámák az olimpián

Az újkori olimpiák jelmondata: Citius, altius, fortius!, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Kimaradt a pacatius – békésebb – szó, és, bizony, nem mindig vált valóra Coubertin báró reménye, hogy az olimpiai játékok teljes világbékét hoznak. Előfordult az is, hogy vér folyt, mint például 1956. december 6-án a melbourne-i olimpián, amikor a magyar és szovjet pólósok összecsaptak a medencében. Bár az olimpia célja a nemzetek közötti egység érzésének előmozdítása, az évek során olykor tragikus események árnyékolták be a játékok történetét.

TörténelemPuskás Kati2024. 12. 08. vasárnap2024. 12. 08.

Kép: Müncheni mészárlásként emlegetik az 1972-es terrortámadást

Olympic Games in Munich 1972
Müncheni mészárlásként emlegetik az 1972-es terrortámadást
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Egy hónappal az 1956-os forradalom vérbe fojtása után néztek farkasszemet egymással a magyar és a szovjet pólósok. A melbourne-i olimpia vízilabda-elődöntője a sportág történetének legvéresebb összecsapásává fajult. Prokopov könyökkel olyan durván ütötte arcul Zádor Ervint, hogy a felszakadt szemhéjából ömlő vér rózsaszínre festette a medence vizét. Felháborodott a nézősereg, valóságos lincshangulat alakult ki. A vérző fejű Zádorról készült fotó bejárta a világsajtót. A meccset lefújták, a magyar csapat győzött, majd a döntőben – ugyan Zádor nélkül – legyőzték a jugoszlávokat is, és negyedszer is olimpiai bajnokok lettek.

Injured Ervin Zador Being Assisted at Polo Match
Zádor Ervin a szovjet–magyar vízilabdameccs után, 1956-ban. Fotó: Betty Images

Három olimpia is volt, amelyet nem tudtak megrendezni: az első világháború miatt az 1916-os játékokat, a második miatt az 1940-es és az 1944-es nyári és téli olimpiát. 2008-ban pedig a pekingi olimpiai játékok nyitóünnepségével egy napon vette kezdetét az oszétiai háború Grúzia és Oroszország között.

Az ötkarikás játékokat politikai incidensek is befolyásolták. A legismertebb az 1936-os berlini olimpiai játékok volt, melyet a nácik egyfajta propagandaként használtak fel. Az újítások terén több ma is alkalmazott elemet vonultattak fel. A legjelentősebb a fáklyafutás: bár olimpiai lángot már az 1928-as viadalon is gyújtottak, de a fáklya eljuttatására Olümpiából a rendező városba első ízben ekkor került sor. A nap tüzével felélesztett lángot egymást váltva 3400 atléta hét országon keresztül vitte a berlini sportcsarnokig.

Adolf hitler talk to the German youth
A birodalmi kancellár Adolf Hitler beszédet intézett a sportolókhoz. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az 1952-es helsinki olimpia előtt a Szovjetunió nem vett részt az olimpiai játékokon. Ehelyett sportolóik számára megrendezték a Szpartakiádnak elnevezett versenysorozatot.

Az 1968-as mexikói nyári olimpiát tíz nappal megelőzően a mexikói kormány egyfajta mentségként használta a közelgő játékokat a diáktüntetések véres elfojtására. Később az incidens tlatelolcói mészárlás néven vált ismertté. A 2008-as pekingi olimpia előtt több vád is érte a kínai kormányt a tibeti zavargások erőszakos le­ve­ré­séért.­ Az érdeklődés mindkét esetben arra ösztönözte a rendező országokat, hogy az olimpiai játékokat használják saját határaikon belül a politikai nézeteltérések háttérbe szorítására.

Münchenben 1972-ben az izraeli olimpiai küldöttség tizenegy tagját ejtette túszul a Fekete Szeptember nevű palesztin terroristacsoport. A német akciócsoport – elhibázottnak tartott – szabadítási kísérlete tragédiába torkollt: az öt terrorista mellett kilenc izraeli sportoló is életét vesztette. Az eset müncheni mészárlás néven vált hírhedtté.

Az atlantai olimpián 1996-ban egy pokolgépes támadás során 111-en sérültek meg, két ember pedig meghalt. A bombát egy Eric Robert Rudolph nevű amerikai terrorista készítette, jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti a Colorado állami ADX Florence börtönben.

1920, Antwerpen: nem bojkott, hanem kényszerű távolmaradás történt, ugyanis az első világháború vesztes országait nem hívták meg a játékokra.

1956, Melbourne: Hollandia, Spanyolország és Svájc a magyar forradalom szovjetek általi vérbe fojtása miatt, míg Kambodzsa, Egyiptom, Irak és Libanon a szuezi válság okán bojkottálta a rendezvényt.

1976, Montreal: számos afrikai ország fenyegette a NOB-ot bojkottal azért, hogy vonják meg Dél-Afrika, Rodézia és Új-Zéland nevezési jogát. 1976-ban azonban a NOB elutasította az Új-Zélandra vonatkozó kérést, mert a bojkott egy új-zélandi rögbicsapat dél-afrikai turnéja miatt büntette volna Új-Zélandot. Ekkor 22 ország (Guyana volt az egyetlen nem afrikai) bojkottálta a montreali eseményeket, amiért Új-Zélandot nem zárták ki. Szintén 1976-ban Kanada a Kínai Népköztársaság nyomása miatt nem engedélyezte a Kínai Köztársaság – Tajvan – számára a részvételt a montreali játékokon Kínai Köztársaság néven. Kompromisszumos javaslat volt, hogy Tajvan részt vehetne az olimpián a Kínai Népköztársaság zászlaja és himnusza alatt, de Tajvan elutasította ezt a lehetőséget, és legközelebb csak 1984-ben szerepelt az olimpiai játékokon Kínai Taipei néven, egy különleges zász­lóval.

1980, Moszkva: mintegy 65 állam zárkózott el a részvételtől Afganisztán szovjet megszállása miatt. Ez a bojkott 81-re – 1956 óta a legkevesebbre – redukálta a szereplő nemzetek számát.

1984, Los Angeles: a Szovjetunió és a keleti blokk 14 állama (Romániát kivéve) azzal az indokkal bojkottálta az olimpiát, hogy ott nem tudják garantálni sportolóik biztonságát, mert „a soviniszta felfogás és a szovjetellenes hisztéria felkapott lett az Egyesült Államokban”. A bojkottálók részére Moszkvában megrendezték a Barátság Játékokat.

1988, Szöul: „teljes” olimpiának indult, de amikor kiderült, hogy a várakozások ellenére Észak-Korea teljes mértékben kimarad a rendezésből, lemondták a részvételt, és csatlakozott hozzájuk Etiópia, Kuba és Nicaragua is. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek