Súlyos drámák az olimpián

Egy hónappal az 1956-os forradalom vérbe fojtása után néztek farkasszemet egymással a magyar és a szovjet pólósok. A melbourne-i olimpia vízilabda-elődöntője a sportág történetének legvéresebb összecsapásává fajult. Prokopov könyökkel olyan durván ütötte arcul Zádor Ervint, hogy a felszakadt szemhéjából ömlő vér rózsaszínre festette a medence vizét. Felháborodott a nézősereg, valóságos lincshangulat alakult ki. A vérző fejű Zádorról készült fotó bejárta a világsajtót. A meccset lefújták, a magyar csapat győzött, majd a döntőben – ugyan Zádor nélkül – legyőzték a jugoszlávokat is, és negyedszer is olimpiai bajnokok lettek.

Három olimpia is volt, amelyet nem tudtak megrendezni: az első világháború miatt az 1916-os játékokat, a második miatt az 1940-es és az 1944-es nyári és téli olimpiát. 2008-ban pedig a pekingi olimpiai játékok nyitóünnepségével egy napon vette kezdetét az oszétiai háború Grúzia és Oroszország között.

Az ötkarikás játékokat politikai incidensek is befolyásolták. A legismertebb az 1936-os berlini olimpiai játékok volt, melyet a nácik egyfajta propagandaként használtak fel. Az újítások terén több ma is alkalmazott elemet vonultattak fel. A legjelentősebb a fáklyafutás: bár olimpiai lángot már az 1928-as viadalon is gyújtottak, de a fáklya eljuttatására Olümpiából a rendező városba első ízben ekkor került sor. A nap tüzével felélesztett lángot egymást váltva 3400 atléta hét országon keresztül vitte a berlini sportcsarnokig.

Az 1952-es helsinki olimpia előtt a Szovjetunió nem vett részt az olimpiai játékokon. Ehelyett sportolóik számára megrendezték a Szpartakiádnak elnevezett versenysorozatot.

Az 1968-as mexikói nyári olimpiát tíz nappal megelőzően a mexikói kormány egyfajta mentségként használta a közelgő játékokat a diáktüntetések véres elfojtására. Később az incidens tlatelolcói mészárlás néven vált ismertté. A 2008-as pekingi olimpia előtt több vád is érte a kínai kormányt a tibeti zavargások erőszakos le­ve­ré­séért.­ Az érdeklődés mindkét esetben arra ösztönözte a rendező országokat, hogy az olimpiai játékokat használják saját határaikon belül a politikai nézeteltérések háttérbe szorítására.

Münchenben 1972-ben az izraeli olimpiai küldöttség tizenegy tagját ejtette túszul a Fekete Szeptember nevű palesztin terroristacsoport. A német akciócsoport – elhibázottnak tartott – szabadítási kísérlete tragédiába torkollt: az öt terrorista mellett kilenc izraeli sportoló is életét vesztette. Az eset müncheni mészárlás néven vált hírhedtté.

Az atlantai olimpián 1996-ban egy pokolgépes támadás során 111-en sérültek meg, két ember pedig meghalt. A bombát egy Eric Robert Rudolph nevű amerikai terrorista készítette, jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti a Colorado állami ADX Florence börtönben.