Piacozás a folyó jegén

Hollandiában befagytak a folyók és a csatornák. IV. Henrik francia király egyik reggel megfagyott szakállal ébredt. A hordókban megfagyott a bor. Angliában a Temze vastag jegén piacozni lehetett. Kelet-Európában fagyott madarak potyogtak az égből. Dél-Európában is magas hó fedte a tájat. Mindez jellemezte az 1607/08-as telet, amely a kontinens leghidegebb évszaka volt az elmúlt évezredben. 

A középkori felmelegedés után 1570 és 1685 között átlagosan két Celsius-fokkal csökkent a hőmérséklet. Ez megzavarta az óceánok áramlását, így az éghajlati körforgások zavarai miatt extrém időjárási jelenségek alakultak ki. Emiatt világszerte éhínségek pusztítottak. 

Európában hideg telek és esős nyarak követték egymást. Olyan is előfordult, hogy a kemény telet száraz, forró tavasz és nyár követte. Az éhínséget egyfajta fegyverként is bevetették a francia vallásháború idején. A protestáns IV. Henrik francia király a kemény tél után, 1590-ben el akarta foglalni Párizst a Katolikus Ligától. Katonáival májusban körbevették a várost, és elzárták az utakat, amelyeken az élelmiszert is szállították a lakosságnak. A városházán a tömeg békét és kenyeret követelt, de nem adták meg magukat a védők. Ehelyett hatalmas üstökben főzték meg a háziállatokat, köztük a kutyákat és a macskákat is a szegények számára. A város felmentéséig, augusztus végéig a lakosság egyötöde, 45 ezer ember halt meg az éhínség következtében. 

Az Armada pusztulása 

A XVI. század második felében nemcsak a szárazföld klímája változott meg, hanem az óceánoké is. Olyannyira lehűltek, hogy egy angol történetíró feljegyezte, a heringek a halászok nagy örömére a part közelében jelentek meg, mert ott is elég hűvösnek találták a vizet. 

De nemcsak az élőlények viselkedését befolyásolta a megváltozott éghajlat. Az európai vizeken tomboló sarkvidéki viharok csatákat tudtak eldönteni. 1588 augusztusában spanyol flotta indult Anglia elfoglalására. II. Fülöp hatalmas Armadája a korszak legjobban felszerelt tengeri serege volt. Miután a szigetországot nem tudták megszállni, az Armada Norvégia felé tért ki az angolok elől. Úgy gondolták, hogy a szigeteket észak felől, Írország nyugati oldalán kerülik meg, és úgy térnek vissza Spanyolországba. A nyílt tengeren azonban a flotta olyan orkánba került, hogy az erős szél a hajókat Írország nyugati partjainak zátonyai és sziklái felé sodorta. A spanyolokat váratlanul érte a szeptemberi erős, sarkvidékek felől érkező vihar, a flotta csaknem fele elpusztult a harcok és az időjárási változások miatt. II. Fülöp csak mentegetőzni tudott. Mint mondta, a hajóit „emberek ellen, nem pedig Isten szele és hullámai ellen” küldte. 

Boszorkányok a máglyán 

Az első évtizedekben az időjárás megváltozását, a katasztrófákat Isten büntetéseként élték meg. A német nyelvterületen különös tömeghisztéria alakult ki a rossz termés és az éhínségtől való félelem miatt: a boszorkányüldözés. Európában csaknem 110 ezer boszorkányper zajlott le a korszakban, a perek több mint fele ítélettel és kivégzéssel zárult. Boszorkánysággal nőket és férfiakat egyaránt megbélyegeztek, a bűnösnek nyilvánított személyeket máglyára vetették. 

A délnémet Nördlingen város tekintélyes polgárának feleségét is megvádolták, majd elítélték és kivégezték. Amikor az asszony tiltakozott a boszorkányság vádja ellen, a bírák megkínoztatták, hogy vallomást csikarjanak ki belőle. Miután a nő – akit a férje sem tudott megmenteni – összeomlott a kínzásoktól, nemcsak azt ismerte be, hogy paráználkodott az ördöggel, hanem azt is, hogy fekete mágiát végzett. A korszak zavarodott hangulatát jellemzi, hogy miután 1590-ben kivégezték, a városi tanács bankettel ünnepelt.  

Megszólalnak a tudósok 

A megváltozott klíma átalakulást hozott a mezőgazdaságban, egyre több tudós szólalt meg a kérdésben. Közéjük tartozott például Carolus Clusius (1526–1609), aki korának legnagyobb botanikusaként tevékenykedett a hollandiai Leidenben. De megemlíthetjük Michel de Mon­taigne-t (1533–1592) is, aki a franciaországi Bordeuax polgármesteri tisztségét is betöltötte, de nem csupán erről vált ismertté. Megírta az Esszéket, amelyben új megközelítéssel írt a világ jelenségeiről. A klímaváltozás William Shakespeare (1564–1616) írói munkásságára is hatást gyakorolt. 

Az éhínségek és a termékek drágulása miatt egyre többen költöztek a városokba, de a vidéki életformához kötődő emberek általában nehezen találták meg számításaikat a nagyobb településeken. A korszak változást hozott a gazdaságban és a kereskedelemben, valamint az Újvilág felfedezésével új növények is megjelentek Európában. A XVI. századi tudósok gondosan nevelgették kertjeikben a paradicsomot, a tököt, a kukoricát, a dohányt és a burgonyát. Ezek ekkoriban még kevés helyen terjedtek el élelmiszerként. 

A kora újkori éghajlatváltozás átalakulást indított el az európai társadalmakban. Az emberek válaszokat kerestek a kialakult nehézségekre, keresték a kedvező lehetőségeket, és a XVII. század kezdetétől már új utakat is találtak.