Élő múlt a Capitoliumban

A Bibliára tesznek esküt az amerikai beiktatásokon az elnökök, Donald Trump január 20-i capitoliumi eskütételén két Szentírás is szerepet kapott: az egyiket Abraham Lincoln (1809–1865) használta először 1861-ben, a másikat Trump az édesanyjától kapta 1955-ben. Trump egyébként az első elnöki rendeletei között utasítást adott arra, hogy 30 napon belül az alaszkai Denali-hegyet nevezzék vissza Mount McKinleyre. De más bejelentés is hatást váltott ki sokakból: az új elnök ugyanis közölte, hogy az Egyesült Államok vissza fogja venni a Panama-csatornát. Mint mondta, azt ugyanis „ostoba módon” átengedték Panamának, miután az Egyesült Államok hatalmas összeget fektetett be, és 38 ezer ember életét vesztette annak építése során. 

Az elnök Szentírása 

A Lincoln-bibliát használták az első republikánus elnök 1861. március 4-i beiktatásán is. A bordó bársonnyal bekötött Biblia a Jakab király-féle Biblia (King James Bible) 1853-as kiadása. A King James az egyik legismertebb modern angol nyelvű bibliafordítás, amelyet 1611-ben adtak ki először, majd a későbbiekben hét kiadás is megjelent. Ma az 1769-es változatot használják. A fordítást I. Jakab angol király rendelte el az anglikán egyház számára, és általánossá vált a korábbi angol változat, az 1568-ban készített Bishops’ Bible (Püspöki Biblia) helyett. 

Lincoln Bibliája korábbi elnökválasztáson is szerepet kapott. Barack Obama egyszerre tett esküt Martin Luther King „úti bibliájára” és Abraham Lincoln Szentírására. A leköszönt elnök, Joe Biden viszont még nem került közelebbi kapcsolatba a kötettel. Ő a saját családi Bibliájára esküdött fel, amely 1893 óta képezi a Bidenek tulajdonát. A demokrata politikus erre tett fogadalmat korábban szenátorként és alelnökként is. 

Panamázás a csatornánál 

A 82 kilométer hosszú Panama-csatorna Közép-Amerikában, Panamában található mesterséges csatorna, amely a Csendes- és Atlanti-óceánt köti össze. A csatorna építéséhez 1880-ban a franciák kezdtek hozzá, miután a Szuezi-csatorna kialakításával hatalmas lett az önbizalmuk. Az építés azonban kudarcok sorozatát hozta. Olyannyira, hogy a panamázás kifejezés is ebben az időszakban terjedt el, hiszen az akkori építkezést átszőtte a pénzügyi nyerészkedés, a törvénysértés és a korrupció. Miközben a franciák küzdöttek az építkezéssel és a panamával, az Egyesült Államok jelezte, hogy saját csatornát szeretne építeni Nicaragua területén keresztül. A francia csatornatársaság ijedtében úgy döntött, hogy eladja az amerikaiknak a Panama-csatorna beruházását. 
Az Egyesült Államok felügyeletével a csatorna 1914-re készült el. A munkát járványok és földcsuszamlások nehezítették. A csatornának köszönhetően a hajózási útvonalak jelentősen lerövidültek, a New York–San Francisco út például kevesebb mint a felére csökkent. A csatorna 1999-ben lett Panamáé, előtte a Panama-csatorna-övezet része volt. 

A vízi úton évente 14 ezer jármű halad át. Becslések szerint a Panama-csatornán keresztül bonyolódik a világ tengeri kereskedelmének nagyjából 6 százaléka. 2016-ban a felújított csatornát a kínai tulajdonban álló, több mint 9000 konténert szállító Cosco Shipping Panama nevű konténerhajó áthaladásával avatták fel. Az új zsilipcsatornákon a korábbi árumennyiség háromszorosát szállító hajók is átkelhetnek. 

A nagy hegy 

A republikánus, ír családból származó William McKinley (1843–1901) az Egyesült Államok 25. elnöke (1897–1901) volt. Elnöksége idején az Egyesült Államok csendes-óceáni és Karib-tengeri nagyhatalommá vált. A konzervatív politikát folytató elnök mindig arra törekedett, hogy felelős döntéseket hozzon. Nem csupán a republikánusokat erősítette meg, hanem a Fehér Ház apparátusát is korszerűbbé tette. Jó kapcsolatot ápolt a közvéleménnyel, ezért népszerű volt a kortársai körében. 

McKinley ugyanarra a sorsra jutott, mint korábban Lincoln, Gar­field és később Kennedy. Egy Leon Frank Czolgosz nevű, 26 éves anarchista kétszer rálőtt, az egyik golyó a gyomrába jutott, a másik a hasnyálmirigyében állt meg. Az elnök nyolc nap után a fertőzéstől életét vesztette, majd az elkövetőt villamosszékben végezték ki. McKinley a lövések után a következőt kiabálta, a merénylőt védelmezve: „Ne hagyják bántani! Valami szegény félrevezetett fickó lehet!” Wil­liam McKinley elnök portréját később az 1928-as sorozatú amerikai 500 dolláros bankjegy is megjelenítette. 

A hivatalos nevén Denali-hegy Észak-Amerika legmagasabb (6190 méter) pontja Alaszkában, a Denali Nemzeti Park területén. A csúcsot 1896-ban egy aranyásó nevezte el az Egyesült Államok leendő elnökéről, a republikánus párti jelölt William McKinleyről. A helyi szervezetek évtizedekig küzdöttek a Denali név visszaállításáért, majd 2015-ben Barack Obama alaszkai látogatása előtt jelentették be, hogy a hegyet visszanevezik a korábban használt indián Denali (jelentése a „nagy”) névre. A hegy már több áldozatot követelt, megmászása az időjárás miatt ma is veszélyes vállalkozás. Az első elismert sikeres mászás egyébként 1913-ban történt, majd a nyolcvanas évek végén és a kétezres évek elején magyarok is feljutottak a csúcsra.