Éveken át a világbékéért

Biztosak vagyunk abban, hogy az ön vezetésével a Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága tovább halad a lenini úton, és a szovjet dolgozók újabb nagy eredményeket érnek el a fejlett szo­cia­lista társadalom tökéletesítésében – írta Kádár János Gorbacsov első titkárának küldött köszöntő levelében. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője hozzátette: „Sok sikert kívánok önnek a szovjet nép eredményeinek gyarapítása, közös szocialista céljaink megvalósítása és a világbéke megőrzése érdekében kifejtett felelősségteljes tevékenységében.” 

Energia és odaadás 

Gyásznapot hirdettek Magyarországon 1985. március 13-ra. Az MSZMP központi lapja, a Népszabadság tájékoztatott arról március 12-én, hogy a két nappal korábban elhunyt pártfőtitkár, Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko temetésének napját a magyarországi Minisztertanács országos gyásznappá nyilvánította. Mint írták, „e napon a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbocra eresztik az állami zászlót. Gyászlobogót helyeznek el a középületeken és az intézményeken, a vendéglátó és szórakoztató helyeken pedig szünetel a zene- és a műsorszolgáltatás”. A Népszabadság oldalai a következőt sugallták: gyászolt a világ, a szovjet és a magyar nép, gyászoltak a szovjet és a magyar kommunista pártvezetők. Gyászolt és emlékezett a Népszabadság is – miközben köszöntötte az új pártfőtitkárt. 

Csernyenko halálának másnapján már meg is választották Mihail Gorbacsovot. Az új első titkárról a Népszabadság így írt vezércikkében: „Szovjet testvérpártunk új vezetőjét hazájában és világszerte úgy ismerik, mint a nép felemelkedéséért, életszínvonalának további javítá­sáért, a Szovjetunió erősítéséért, a nemzetközi biztonságért és a világbékéért áldozatosan dolgozó kommunista politikust, aki a rá jellemző kezdeményezőkészséggel, energiával és odaadással küzd a párt által kijelölt nagy célok megvalósításáért.” 

Felemás reformok 

Mihail Gorbacsov nagy lendülettel kezdett hozzá a reformokhoz. Első jelentős intézkedése felzúdulást okozott. Az 1985-ös alkoholreform részeként 18-ról 21 évre emelték az alkoholos italok vásárlásának és fogyasztásának alsó korhatárát, emellett megemelték az alkoholos italok árát. Eljárást indítottak azokkal szemben, akiket közterületen részegen találtak. Több alkoholgyárat bezártak és lebontottak. A reform hatására 60 százalékkal csökkent a legálisan forgalmazott alkohol fogyasztása, visszaesett a bűncselekmények száma, és javult az emberek egészségi állapota is. 
Gorbacsov a szovjet tervgazdaság megreformálását tűzte ki célul, ennek részeként arra törekedett, hogy a vállalatvezetők kiválasztásánál a szakmaiság kapjon egyre nagyobb szerepet. Engedte, hogy magánvállalkozások induljanak, nyitott a piac­gazdaság felé, de a kommunista alapokon szerveződő gazdaság nem változott meg alapjaiban. 
Megkezdődött a katonai kiadások csökkentése is. Ennek részeként leszerelési tárgyalásokat kezdett az Amerikai Egyesült Államokkal, és ezzel véget ért a hidegháború időszaka. A belpolitikában viszont kudarcok sorozata indult meg: a pártfőtitkárt folyamatosan támadták a gazdasági problémák miatt, valamint a tagországokban is megindultak az elszakadási kísérletek. 

Bár a glasznoszty bevezetése nem jelentett valódi szólásszabadságot, az újságok ellenőrzése fokozatosan megszűnt, és kritikus hangvételű cikkek, vélemények is megjelenhettek a nyilvánosságban. Az elődeinél nyitottabb szovjet vezetővel szívesen tárgyalt Ronald Reagan amerikai elnök, Margaret Thatcher angol miniszterelnök, Helmut Kohl német kancellár is. 

Mint egy óriás 

Gorbacsov politikai pályája 1989-től hanyatlásnak indult, ezzel párhuzamosan a szovjet politikai rendszer gyengesége is egyre nyilvánvalóbbá vált. A változást az is mutatta, hogy 1990-től új pozíciót töltött be, megválasztották a Szovjetunió elnökévé. A szovjet tagköztársaságoknak egyre nagyobb önállóságot engedett, így azokban 1990-ben a korábbiakhoz képest szabadabb választásokat tartottak, és a nemzeti önállóság mellett kiálló politikusok lettek a vezetők.

 1991 nyarán a keményvonalas kommunista politikusok puccsal próbálkoztak Gorbacsov ellen, de a katonai hatalomátvétel nem sikerült. 1991 decemberében a széteső Szovjetunió tagköztársaságai megalakították a Független Államok Közösségét. Gorbacsov december 25-én egy televíziós beszédben bejelentette lemondását, székét két nappal később Borisz Jelcin foglalta el. Gorbacsovot távozásakor mások mellett George Bush is méltatta. Az amerikai elnök karácsonyi üdülését szakította meg, hogy a történelmi napon beszédet mondjon. A Magyar Nemzet tudósítása szerint „Bush nemzete nevében fejezte ki »háláját« Mihail Gorbacsovnak, amiért »éveken át elkötelezettje maradt a világbékének«”, valamint az elnök „méltatta a távozó »szellemiségét, látomását és bátorságát«”, miközben üdvözölte a Szovjetunió szétesését és Jelcin elnökségét. 

Mihail Gorbacsov a lemondását követően sem távozott a politikából, társadalmi tevékenységei mellett több reklámfilmben is szerepelt. Rengeteg díjat, kitüntetést kapott – köztük a Nobel-békedíjat is. Az egykori pártfőtitkár 2022-ben halt meg. James Baker volt amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott róla, hogy a történelem úgy emlékezik majd Mihail Gorbacsovra, mint egy óriásra, aki a demokrácia felé terelte nemzetét.