Békekötés a határon

Az elmúlt hetekben – egyebek közt – a Dánia fennhatósága alatt álló Grönland sorsa is téma volt a nemzetközi politikában. A hatalmas szigettel kapcsolatban az amerikaiak is megfogalmazták szándékaikat, és ez a helyi lakosságban és a dániai közéletben is nagy port kavart. A történelem során számos vita alakult ki akkor, amikor valamelyik ország vezetője vitatta, hogy melyik államhoz tartozik egy adott terület. Számos olyan ország, vidék létezik a világban, amelyeknek határai az elmúlt évszázadokban különös módon alakultak ki. Ezek közül választottunk néhányat. 

Többes igazgatás 

A Fácánok szigete a világ legrégebb óta fennálló és a legkisebb területű kondomíniuma, vagyis olyan területe, amely egyszerre több országhoz is tartozik. A Spanyolország és Franciaország határát képező Bidasoa folyóból kiemelkedő lakatlan sziget minden februártól júliusig Spanyolország, augusztustól januárig Franciaország igazgatása alá tartozik. A harmincéves háborút követően, 1659-ben itt írták alá a francia–spanyol háborút lezáró pireneusi békeszerződést. Két évszázaddal később, 1856-ban rögzítette a két ország, hogy a sziget mindkettőjük tulajdona. A szigethez egyébként nem vezet híd, és turisták sem látogathatják. 

A katonai bázis 

A Kalinyingrádi terület Oroszország exklávéja, vagyis olyan területe, amely a Szovjetunió szétesése után az országon kívülre került. Székhelye Kalinyingrád, az egykori Königsberg. A terület a XIII. században a Német Lovagrend, a XVII. században Poroszország fennhatósága alá került, majd 1945-ben a Szovjetunió része lett, 1991-től pedig Oroszországhoz tartozik. 

A múlt század kilencvenes éveiben a terület gazdaságát a szétesés fenyegette, ugyanis az orosz piactól messzire került, a szomszédos országok pedig a Nyugathoz igazodtak. A moszkvai vezetés ezért különleges gazdasági övezetet hozott létre a területen. Ennek eredményeként kilábaltak a nehézségből, és felvirágzott a nemzetközi kereskedelem – ez Kalinyingrád kikötőjében együtt járt a drogok és a prostitúció elterjedésével is. Kalinyingrádban található Oroszország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa. 

Eldugott szikla 

Az európai országok közül nemcsak az Egyesült Királyságnak, Hollandiá­nak és Franciaországnak van távoli szigete, hanem Norvégiának is. Az északi állam uralja ugyanis a Bouvet-szigetet. Milo van Bokkum így ír erről a Határok című könyvében: „Bouvet körülbelül kilenc kilométer hosszú, hat kilométer széles és 780 méter magas. Ez az egyik legeldugottabb hely a világon, több mint 1500 kilométerre az Antarktisztól és majdnem 2500 kilométerre Dél-Afrikától. A teljes sziklát gleccser borítja. Van rajta egy személyzet nélküli meteorológiai állomás. Más semmi.” 

A sziklát 1739-ben fedezte fel a francia Jean-Baptiste Charles Bouvet. Noha egy rejtélyes meleg földrészt keresett, amikor megérkezett, csak jéghideg területet talált. Mivel Bouvet tévesen jegyezte fel a sziget koordinátáit, a XIX. századi brit utazók némelyike – bár kereste – nem találta meg. Nagy-Britannia 1825-től mégis sajátjának tekintette a szigetet, majd 1927-ben Harald Horntvedt norvég kapitány – aki egyébként bálnavadász-állomás létesítésében bízott – Norvégia területének nyilvánította. 

Vonal mentén 

A gyarmatosítások idején elterjedtté váltak az egyenes vonallal meghúzott választóvonalak, de a XX. században is létrejöttek olyan határok, amelyek így keletkeztek. Erre példa a két Korea közötti határ, amely 1945 óta a 38. szélességi fok mentén osztotta ketté a korábban egységes területű ázsiai országot. A félszigetet kettévágó egyenes vonalú határt az amerikaiak javasolták, az oroszok pedig elfogadták azt. A megosztással egyenes út vezetett az ötvenes évek elején lezajlott koreai háborúhoz, amelyben milliók haltak meg. A tűzszünet következtében a határ némileg módosult, és a két ország között kialakult az úgynevezett demilitarizált övezet – szétszakítva számos koreai családot. 

Állam a hegyen 

San Marino a legrégebbi ma is fennálló köztársaság, a mai Olaszország enklávéja, vagyis a miniállam olyan terület, amelyet teljes egészében egy másik ország vesz körbe. Egy remete kőfaragó, Szent Marinus 301-ben alapította. San Marino gyakorlatilag egy hegyen fekszik, legmagasabb pontja a Monte Titano, ahol Marinus kolostort alapított. 
Az állam mai parlamentjének elődjét, a népgyűlést 1000-ben hozták létre. San Marino az évszázadok alatt folyamatosan megerősítette függetlenségét. Nauru függetlenné válásáig, 1968-ig San Marino volt a világ legkisebb köztársasága. Manapság az ország bevételének mintegy felét a turizmus adja, évente több mint hárommillió turista látogat el a mini­államba.