
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

A második világháború az európai hadszíntereken 1945. május 8-án fejeződött be, ezen a napon foglalták el a szövetségesek Berlint. Az öreg kontinensen (szinte mindenhol) véget ért a mérhetetlen szenvedés mind a katonák, mind családtagjaik, a polgári lakosság számára. A küzdelem azonban folytatódott még a távol-keleti hadszíntereken Japán feltétel nélküli kapitulációjáig, szeptember 2-áig.
Kép: Created with GIMP, Forrás: wikipedia
Adolf Hitler berlini bunkerében 1945. április 30-án öngyilkosságot követett el élettársával, Eva Braunnal. Utódja Karl Dönitz lett, aki tárgyalásokat folytatott a szövetségesekkel, Montgomery brit katonai vezetővel, majd Eisenhower amerikai tábornokkal. Dönitz ugyanis tisztán látta a helyzet súlyosságát, célja már csak a Vörös Hadsereg előrenyomulásának késleltetése volt, hogy minél több polgári menekült és a keleti hadszíntérről visszavonuló katona inkább a nyugati szövetségesek fogságába kerülhessen.
Végül május 8-án német részről Wilhelm Keitel írta alá a feltétel nélküli megadásról szóló dokumentumot Berlinben. Ezt követően Keitelt a nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság vád alá helyezte, majd halálra ítélte az emberiség ellen elkövetett bűntettek egyik fő felelőseként. Az ítéletet 1946. október 16-án végrehajtották.
A náci magas rangú tisztek közül érdekesen alakult Friedrich Paulus tábornok élete. A sztálingrádi offenzíva német vezetője Hitler parancsa és előléptetése ellenére 1943 januárjában megadta magát, így kerülve el a további értelmetlen véráldozatot. A 6. hadtest életben maradt katonáival együtt szovjet hadifogságba esett, egy Moszkva melletti táborba vitték, ahol következő nyáron csatlakozott a Szabad Németország Nemzeti Bizottsága nevű antifasiszta szervezethez. 1944 közepétől rádióüzeneteket intézett a német katonákhoz, hogy fejezzék be a harcot. Propagandája hatástalan maradt, honfitársai árulónak tartották, feleségét a nácik koncentrációs táborba hurcolták. Az asszony 1949-ben halt meg, férjével nem látták egymást többé – olvasható a 2vilaghaborufegyverei elnevezésű internetes oldalon.
Paulus a nürnbergi per koronatanúja lett, ugyanis ő nem mentette magát azzal, hogy mindent Hitler parancsára tett (társai ezzel védekeztek), hanem elismerte felelősségét a Barbarossa-terv kidolgozásában, és részletesen beszélt a náci államról. A per után visszavitték a fogolytáborba, csak 1953-ban térhetett haza. Az NDK-ban telepedett le, és a megalakuló keletnémet hadsereg tanácsadója lett. A rendőrtiszti főiskolán kapott katedrát, hogy a II. világháború történetét kutassa és tanítsa. 1957. február 1-jén hunyt el Drezdában.
Egy szovjet katona kitűzi a Szovjetunió zászlaját a Reichstagra, a német parlament épületére – az emblematikus fotó nemzedékek számára szimbolikusan jelenítette meg a szovjet győzelmet a német fasizmus felett. A fotót az ukrán származású fotóriporter, Jevgenyij Haldej készítette. A kép eredeti változatán három szovjet katona is szerepelt. Az urbanlegends.hu internetes oldal szerint valószínűleg a fotó nem éles helyzetben készült, beállított alkotás, és valószínűleg nem is a győzelem napján, hanem korábban fotózta a művész.
Bár vitatják személyüket, legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a zászlót tartó katona a 18 éves, kijevi születési Alekszej Kovaljov volt; társai pedig a dagesztáni Abdeljakim Iszmaljov és a minszki Leonyid Gorjicsev. A fényképész több szempontból is retusálta az eredeti képet. Eltüntette a zászlót kitűző katona kezén látható, zabrált (vagyis lopott) karórákat. A drámai hatás fokozása miatt az égre füstöt is rajzolt. A kép világhíres lett, a fotós pályafutása meredeken ívelt fel: ő készíthetett fényképeket a nürnbergi perben is.
A berlini polgári lakosságra mérhetetlen szenvedés várt az ostrom alatt és után is. Anonyma – Egy nő Berlinben címmel 2006-ban a Magvető Kiadó adta ki egy helyi nő naplóját, amit az ostrom alatt kezdett el vezetni. Beszámol benne a rettegésről, a küszködésről, a szovjet katonák által elkövetett szexuális erőszakról is. „Nem az volt a legfontosabb, hogy megerőszakolnak. A szalonnáért, a vajért, a cukorért és a húskonzervekért csináltam” – jegyezte be naplójába. Viseli a rámért sorsot, ugyanúgy, ahogy a berlini polgárok nagy része.
Berlinben 80 ezer szovjet katona veszítette életét a végső ostromban a multkor.hu szerint. A második világháborúban, hat év alatt összesen 100 millió ember halt meg: körülbelül 70 millió katona és 30 millió civil világszerte.
Gelfand szovjet katona naplóját is elolvashatjuk. A 2015-ben kiadott mű így ír a berlini nők sorsáról: „Félelemmel az arcukon mesélték el nekem, mi történt a Vörös Hadsereg érkezése utáni első éjjelen. Az egyik leány ujjával a szoknyája alá mutatott, s azt mondta: »Több mint húsz ember...« Majd sírva fakadt.”
Berlinben, a Treptower parkban látható egy szoborcsoport, mely a fasizmus felett aratott győzelem emlékére készült. A szovjet katona egyik kezében kardot, a másikban egy német kislányt tart. Ez utóbbi homlokán törött horogkereszt látható.
A háború befejezése azt is jelentette, hogy Kelet-Közép-Európa szovjet megszállás alá került, szovjet típusú diktatúrák épültek ki, többek között Magyarországon is. A megszálló szovjet csapatok először kedvesek voltak a lakosokkal, cukorkát osztottak, játszottak a gyerekekkel, majd előfordult olyan, hogy még aznap este elhurcolták és megerőszakolták a nőket, zabráltak, vagyis arra kényszerítették az állampolgárokat, adják át értéktárgyaikat. Nem sokkal később pedig „egy kis munkára”, vagyis malenkij robotra is elvitték az állampolgárok egy részét; volt, aki csak tíz évvel később térhetett vissza Szibériából. Az „ideiglenesen hazánkban állomásozó” csapatok végül 1991-ben vonultak ki.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu