
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

A hetvenes-nyolcvanas években a nyugati világot egy venezuelai terrorista, Ilich Ramírez Sánchez, ismertebb nevén Carlos tartotta rettegésben – a Szovjetunió és a keleti blokk titkosszolgálatainak hathatós támogatásával. Aki ráadásul nemegyszer megfordult Magyarországon, Budapesten is! Életútja a hidegháború ellentmondásainak sűrített példája: egy kommunista eszmék által vezérelt fiúból a nemzetközi terrorizmus arca lett, aki mintegy nyolcvan gyilkosságot vállalt magára. Jelenleg életfogytiglani büntetését tölti egy francia börtönben – megbánás nélkül, saját szavai szerint „büszkén”.
Kép: Police investigate the site where a bombed car exploded in Rue Marbeuf, near Champs Elysées in Paris on April 22, 1982 in front of the office of lebanese pro-irakian publication Al Watan al Arabi, causing one dead and 63 wounded. The attack is attributed , Forrás: AFP
Élt a venezuelai Caracasban egy jómódú ügyvéd, aki olyannyira elkötelezett marxista-leninista volt, hogy a Szovjetunió alapító vezérének tiszteletére Ilich (Iljics), Lenin és Vlagyimir névre keresztelte a fiait. A gyerekek kimerítő oktatást kaptak a kommunista ideológiából, az elsőszülött Ilich tízéves korára kétszer is kiolvasta Lenin életrajzát.
A család széthullása után az édesanya Londonba költözött a fiúkkal, de az édesapa keze messzire elért: 1968-ban közbenjárására Ilich a moszkvai Patrice Lumumba Egyetemen kezdhette meg tanulmányait. Az intézmény egyfajta kiképzőtáborként működött, a szovjet állam irányítása alatt: az iskola célja az volt, hogy a diákok tanulmányaik után hazájukba visszatérve Moszkva-barát rezsimek létrehozásán munkálkodjanak.
A szovjet hírszerzés, a KGB eme kedvelt toborzóhelyéről Ilich útja a libanoni Bejrútba vezetett, ahol csatlakozott a Palesztin Népi Felszabadítási Fronthoz. Jordániában, illetve a szír–iraki határ közelében fekvő titkos H4-táborban képezték ki profi terroristává, elsajátította a különböző lőfegyverek és robbanóanyagok használatát, megtanulta, hogyan kell pokolgépet készíteni. Itt kapta becenevét, a Carlost dél-amerikai származása miatt.
Az 1970-es évek elejétől kezdve számos terrorakciót hajtott végre, a bűnlajstroma meglehetősen hosszúra nyúlik! Többek között egy londoni székhelyű izraeli bank ellen követett el kézigránátos támadást 1972-ben, robbantott Izraelt támogató francia napilapok szerkesztőségénél, és kézigránátot dobott a hajdan Hemingway törzshelyének számító Deux Magots étteremre is.
Egy évvel később behatolt a Marks and Spencer vezérigazgatójának, Joseph Sieffnek a lakásába. Sieff egy személyben testesítette meg mindazt, amit a fanatikus terrorista gyűlölt: nagytőkés volt, és a Brit Cionista Szövetség elnöke. A férfit a fürdőkádban lepte meg, de a merénylet nem járt sikerrel.
Kétszer is megpróbálta lelőni az izraeli El Al légitársaság gépeit a franciaországi Orly repterén. Megölte egyik kapcsolattartóját, amikor az felfedte Carlos kilétét a francia titkosszolgálatoknak. Végzett két titkosrendőrrel is.
A hírhedt terroristának igen befolyásos támogatói voltak, éveken át a Közel-Kelet és Kelet-Európa között ingázott – többek között a keletnémet állambiztonság, a Stasi segítségével, amely 75 fős stábot és lakást bocsátott rendelkezésére Kelet-Berlinben, fegyverviselési engedéllyel együtt. De kapcsolatban állt a KGB-vel, valamint a líbiai, iraki és román titkosszolgálatokkal is. A nyugat-európai terrorakciókból nem volt kevés! Például a Szabad Európa Rádió ellen 1981-ben követett el Münchenben bombamerényletet, majd – bosszúból felesége, Magdalena Kopp és két harcostársa letartóztatásáért – felrobbantott két gyorsvonatot és egy vasútállomást Franciaországban.
Legismertebb akcióját 1975 decemberében hajtotta végre: hatfős csapatával a bécsi OPEC-csúcstalálkozón túszul ejtett 96 embert, köztük 11 olajminisztert. Azt követelte az osztrák hatóságoktól, hogy kétóránként olvastassák be a palesztinok ügyéről szóló közleményét a rádióban és a televízióban, különben negyedóránként kivégeznek egy-egy túszt. A kérést teljesítették, ezután Carlos egy utasszállító repülőgépet követelt, amit meg is kapott az osztrákoktól ötven túszért cserébe. Algériába, Líbiába, majd ismét Algériába utaztak, ahol végül az összes túszt szabadon bocsátották. Az akciónak egy osztrák rendőr, az OPEC iraki alkalmazottja és a líbiai delegáció egyik tagja esett áldozatául.
Az 1980-as évekre a nemzetközi nyomás hatására az NDK kiutasította a területéről a terroristát, aki ezután Magyarországon, főként Budapesten telepedett le, természetesen álnéven. A titkosszolgálati akták szerint egyszer nálunk tartotta a születésnapját, egy fővárosi hotelban cigányzenére mulatott. Egy rózsadombi villát bérelt; a házat a magyar hatóságok bepoloskázták, mivel Carlos nemkívánatos személy volt az országban, ugyanakkor a KGB nyomására be kellett fogadni. 1985-ben aztán hazánkból is kiutasították.
A hidegháború végével Carlos mozgástere végképp beszűkült. Végül Szíriában telepedhetett le feleségével és lányával, azzal a feltétellel, hogy inaktív marad. Ez nem sikerült, nem tudott nemet mondani, amikor az iraki titkosszolgálatok megkörnyékezték, így Szíria is kiutasította. Rövid ideig Jordániában tartózkodott, majd Szudánban kötött ki – itt ütöttek rajta a francia elhárítás katonái 1994-ben.
Jelenleg egy Párizs melletti börtönben tölti büntetését, immár több mint harminc éve, összesen háromszor ítélték életfogytiglanra. Carlos 2001-ben felvette az iszlám hitet, és feleségül vette ügyvédjét – anélkül, hogy elvált volna előző feleségétől. 2003-ban a börtönből adta ki akkori nézeteit összefoglaló művét Forradalmi iszlám címen. Ebben a marxista osztályharc fogalmát helyezte vallási kontextusba, és támogatásáról biztosította Oszama bin Ladent is. Az egykori forradalmárt mára a világ legtöbb országában kegyetlen bűnözőként ismerik, aki mintegy nyolcvan gyilkosságot vállalt magára.
Letartóztatása után Carlos lakásán megtalálták Frederick Forsyth A sakál napja című 1971-es regényének egy példányát, és a nemzetközi sajtó ettől kezdve felkapta a „Carlos, a sakál” elnevezést. A könyv egyébként egy félkatonai szervezetről szól, amely Charles de Gaulle francia elnök ellen tervez merényletet.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu