Bálkirálynők és porcelánszívek
Az északi part fővárosa, Balatonfüred neve ma már szinte összeforrt az Anna-bállal, a magyar társasági élet egyik legrégibb, máig élő hagyományával: története pontosan két évszázadot ölel fel! 2022-ben bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, ezzel hivatalosan is elismerték a rendezvény kulturális jelentőségét.
Mielőtt képzeletben fejest ugranánk a báli forgatagba, érdemes tisztázni egy valószínűleg kevesek által ismert tényt: a ma reformkori városrészként ismert balatonfüredi negyed a XVIII. század óta a bencés szerzetesrend tulajdonában és kezelésében állt, az első gyógyturisztikai fejlesztéseket a tihanyi apátok irányítása alatt tették meg. A Savanyúvíz fürdőtelep egykori tulajdonosai, a Balaton víztükre felett csendben elmerengő, imádságba mélyülő szerzetesek – mai mércével nézve – bizony éles szemű közgazdászok, innovatív egészségturisztikai szakemberek és hatékony marketingesek is voltak egyszerre! Fáradhatatlan munkájuk nyomán jövedelmező vállalkozás jött létre, és míg a földből sorra nőtt ki a fürdőházak, szálláshelyek, vendéglők és más kiszolgálóépületek sora, a tihanyi bencések az ide látogató üdülők és gyógyulók pasztorációjáról, lelki gondozásáról sem felejtkeztek el. A legfrissebb levéltári kutatások egyértelműen igazolják, hogy az első Anna-bálok bencés tulajdonú épületekben zajlottak, és bár a rendezők az épület bérlői, világi vállalkozók voltak, a valódi házigazdáknak a bencés szerzeteseket tekinthetjük.
Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezték meg a balatonfüredi Horváth-házban – Szentgyörgyi Horváth Fülöp János vendéglős és földbirtokos leányának, Krisztinának tiszteletére. A legenda szerint a fiatal lány ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, a császári hadsereg fiatal huszártisztjével. A szerelmi történet tragikus véget ért: a feleség mindössze 21 évesen, gyermekük születése után nem sokkal elhunyt; a kislány, Ernesztina is csupán hétéves koráig élt; Kiss Ernő altábornagy pedig az 1848–49-es szabadságharc hőseként az aradi vértanúk egyike lett.
Az Anna-nap egyébként a báli főszezon végét jelentette, ilyenkor számos balatoni fürdőhelyen rendeztek korábban is táncvigalmakat. Azonban a július 26-i névnaphoz legközelebbi szombaton megtartott füredi Anna-bál hamar az ország egyik legrangosabb társasági eseményévé vált, amelyen az arisztokrácia és a legjelesebb művészek, politikusok nyaranként találkoztak: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, majd később Blaha Lujza, Jókai Mór is rendszeres látogatója volt. Egyes visszaemlékezések szerint a résztvevők magyaros öltözékeikkel is hazafias érzéseiket hangsúlyozták – bár a legtöbb korabeli beszámoló inkább egy elegáns, szórakoztató eseményként ábrázolja a bálokat, ahol a zene, a tánc és az ismerkedés állt a középpontban.
A két világháború súlyos nyomot hagyott a balatoni fürdőkultúrán. A húszas-harmincas években még tartottak bálokat a Balaton-parton (például Siófokon, Csopakon, Zamárdiban), de a füredi Anna-bál több évtizedre megszakadt.
A tradíciót végül 1954-ben élesztették újra, méghozzá a Balaton étteremben. 1957 óta az egykori Kúrszalon, a későbbi SZOT Szanatórium színházterme, ma Anna Grand Hotel ad otthont az eseménynek. A szervezők az újrakezdés után úgy döntöttek: a bálok sorszámozását megszakítás nélkül folytatják, mintha az esemény soha nem maradt volna el – e szerint az idei a 200. Anna-bál.
A modern Anna-bálok egyik különleges eleme a szívhalászat a forgatag előtti pénteken: a hölgyek a Balatonból kihalászott, fából készült szíveken keresik jövendőbelijük nevét. A népszokás Krúdy Gyula egyik novelláját idézi meg.
A bálkirálynő-választás hagyománya 1861-ben indult, a győztes hölgy jutalma a görög mondabeli Erisz aranyalmáját idéző trófea. Napjainkban a báli közönség szavazza meg a tizenöt legszebb elsőbálozót, közülük pedig szakmai zsűri választja ki az Anna-bál szépét és két udvarhölgyét, akik a Herendi Porcelánmanufaktúra által készített egyedi vázákat kapnak: a bálkirálynő Viktória-, a két udvarhölgy pedig Rothschild- és Apponyi-mintával díszítettet. Kiss Ernő emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.
A tradicionális forgatókönyv szerint a szombat esti báli menet a Vaszary-villa kertjéből indul, a hölgyek ekkor kapják meg sorszámozott porcelánszíveiket, amelyek minden évben más és más ihletésűek (idén Erzsébet királyné kedvenc virágainak árnyalataiban készültek). A bál nyitótánca a díszpalotás, amelyet a Magyar Állami Operaház balettművészei adnak elő. 1962 óta a ceremónia része Huszka Jenő utolsó műve, az Anna-báli keringő is.
Szombaton hagyományosan az előző évi bálkirálynő hajt végig díszes hintón a városon. Vasárnap délelőtt pedig az Anna-bál legszebb hölgye és kísérői indulnak sétakocsikázásra, lovas huszárok kíséretében.
FESZTIVÁL. Immár 13. éve a bál kísérőrendezvénye egy héten keresztül az Anna Fesztivál. Többek között az Állami Operaház művészei operaesteket tartanak; az elsőbálozó lányok tiszteletére vonószenekari koncertet adnak a szerenádok éjszakáján; a város a Hagyományok Házával közösen tartja a prímások gáláját; és nem maradhat el a Mindenki bálja a Balaton-parton.
TÁRLAT. Az Elegancia és hagyomány – a tihanyi bencések a füredi Anna-bál két évszázadában című, időszaki kiállítás nyár végéig várja az érdeklődőket a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban. Párhuzamosan mutatják be a bál történeti hátterét, az üdülőhely nyüzsgő társasági életének világát és a fürdőtelep fejlődését lehetővé tevő, körültekintő bencés gazdálkodást.
KÖNYV. A kerek jubileumra az Anna-bál elmúlt 200 évét bemutató történeti kötet készült Balatonfüred önkormányzata, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Tihanyi Bencés Apátság és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. közös összefogásának eredményeképpen.
