Erőd a város felett
A budapesti Gellért-hegy és a napokban átadott megújított Citadella históriáját szabadtéri tablókiállítás mutatta be a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján Elnyomástól szabadságig címmel. Sikota Krisztina, a Várkapitányság Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint „a Gellért-hegy és a Citadella a főváros egyik legismertebb és talán az egyik legtöbbet változó, fordulatokban gazdag történelemmel rendelkező helyszíne”.
Kép: Ünnepélyes keretek között nyitották meg a világörökség részét képező, megújult Citadellát
Már a kelta korban kultikus hely volt a Gellért-hegy, később erődített központtá vált, a középkor óta pedig története elválaszthatatlan a magyar történelem sorsfordító pillanataitól. A Citadellát az osztrák császári önkény az elnyomás eszközeként egy tervezett katonai erődítményrendszer részének szánta az 1848–49-es szabadságharc leverése után, később, a XIX. század végén indult el szerepének újragondolása, amikor jelképesen megbontották a falait – írta meg az MTI.
Bájos kilátás nyílik
A Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erődöt az 1850-es évek elején emeltette Ferenc József Habsburg-uralkodó. „Minő rendkívüli bájos kilátás nyílik róla az egész vidékre – azt csak élvezni, de leírni nem lehet. Évenkint húsvét másod napján ezrenkint szokott tódulni fel e hegyre a budapesti köznép. 1851-ik évben a budai várnak megvédése okáért a hegytetőn ismét jelentékeny erősségű citadella építése kezdetett meg” – így fogalmazott ifj. Palugyay Imre a Buda-Pest szabad királyi városok leírása című, 1852-ben megjelent írásában.
„A Gellérthegy csúcsán ma a citadella van, hajdanában a rómaiaknak valami őrtornya volt, később a törököknek szintén, majd Budavár 1686-iki ostroma alkalmával a birodalmi sereg védműveket rögtönzött ide, azután az egyetem csillagvizsgáló tornya állt itt” – írta a Citadelláról a Magyarság című lap 1922-ben. Mint fogalmaztak, „1848-ban a lelkes pesti és budai polgárság vonult fel váracsot építeni, ebből az osztrák kormány csináltatott egy hatalmas erősséget Pest fékentartására”.
A pestiek megfélemlítése
Amint a száz évvel ezelőtti cikkből is kiderül, Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat emeltek a törökök, majd 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült. Buda 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ágyúikat a Gellért-hegyen, az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel. Az osztrák tüzérség válaszcsapásai miatt a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült.
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban vezető szerepet betöltő Julius Jacob von Haynau építtette. Amint a Magyarság is említette, nem az volt a célja, hogy védelmi szerepe legyen, hanem a pesti lakosság megfélemlítésére emelték.
Az osztrák erőd az 1867-es osztrák–magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki az épületből, és a főváros tulajdonába került a terület. „Ma vonult ki az utolsó kis csapat a gellérthegyi citadellából. Vidáman haladt végig a kacskaringós úton, s nemigen bánta, hogy hajlékot cserél. Megunta már azt a sok semmittevést, amibe a citadella csendjének és katona-jellegének az őrzése került s ma a felsőbb parancsra kivonult az utolsó szál katona is a fellegvárból” – írta a Kis Újság 1899. február 23-án. A lap azt is hozzátette, hogy „hosszú alkudozás, tengernyi tinta és sok papiros elfogyasztása után végigterjedhetett az országban a hír, hogy a citadellát, melyhez annyi szomorú emlék fűződik, a katonaság átadja a polgárságnak, (…) és most munkások szorgalmas keze bontogat odafönn, hogy építeni lehessen”.
Kedvelt kirándulóhely
Az MTI összeállítása szerint a XIX–XX. század fordulójára a Citadella Budapest látképének meghatározó elemévé, kedvelt kirándulóhellyé vált, a második világháborút követően a szomszédságába állított szovjet győzelmi emlékmű azonban ismét emlékeztetett a diktatórikus hatalom valódi birtokosára. Az egykori erőd épületegyüttesét az 1960-as évektől kezdődően igyekeztek a turizmus szolgálatába állítani, állapotának megőrzésére azonban kevés gondot fordítottak.
A II. világháború idején, Budapest szovjet ostromakor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, kazamatáiban pedig raktárakat és sebesülteket ellátó helyet rendeztek be. A Citadellát 1961-től kezdve átalakították: szállodát és vendéglőt nyitottak benne. Az erőd 1963-ra, körülötte a sétányok pedig 1965-ben készültek el. Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A Gellért-hegy a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt 1987 óta a világörökség része.
A Citadella elhanyagolt épületegyüttesének pusztulása a rendszerváltozást követő évtizedekben is folytatódott, és egy megközelíthetetlen erődépület fogadta a Gellért-hegy tetejére látogatókat. A Citadellát bezárták, majd a napokban – amint az MTI tudósított – új városi helyszínként született újjá, falain több belépőpontot nyitottak a korábbi szimbolikus bontás folytatásaként, a teljes egészében megújult Szabadság-szobor és Budapest egyik legszebb panorámája mellett pedig hamarosan tágas park, élményközpontú kiállítás várja a látogatókat, családbarát közösségi terekkel, kávézóval és ajándékbolttal kiegészülve.
