Kis csípés, nagy veszedelem
Az egészség világnapját minden év április 7-én ünnepeljük, ugyanis ezen a napon lépett hatályba az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) alapokmánya. A WHO kulcsszerepet játszik az oltási programokban, a fertőző betegségek visszaszorításában. A XXI. század egyik legnagyobb kihívását a járványok jelentik – az ebolát és a Zika-vírust korábban talán távolinak érezhettük, ám a Covid–19 hazánkat is elérte.
Kép: Az Egészségügyi Világszervezet többek között elemzi a globális egészségügyi trendeket, figyeli a járványokat, és szükség esetén vészhelyzetet hirdet
Jelenleg 194 tagállamot tömörít a WHO, az ENSZ egészségügyért felelős szervezete, székhelye Genfben található, és világszerte nyolcezer dolgozót foglalkoztat. Egyrészt nemzetközi szabványokat, ajánlásokat és irányelveket alkot, másrészt partnerként segíti az egyes országok rendszereit. Elemzi a globális egészségügyi trendeket, figyeli a járványokat, és szükség esetén vészhelyzetet hirdet – erre eddig hatszor került sor: sertésinfluenza miatt 2009-ben, járványos gyermekbénulás 2014-ben, ebola 2014-ben, Zika-vírus 2016-ban, ebola 2019-ben, Covid–19 2020-ban.
A szervezet főigazgatója 2017 óta Tedros Adhanom Gebreyesus etióp politikus. Hat regionális központot tartanak fenn; Magyarország a kezdetektől tagja, a WHO budapesti irodája 1992 óta működik.
Működésének pénzügyi alapját két fő bevételi forrás alkotja: a tagállamok által kötelező jelleggel fizetett hozzájárulások és az önkéntes támogatások. A szervezet költségvetésének többségét ma már az önkéntes felajánlások adják, amelyek származhatnak kormányoktól, nemzetközi szervezetektől, alapítványoktól, valamint magánadományozóktól. A legnagyobb hozzájárulók között az Amerikai Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság szerepel, de több jelentős alapítvány – például a Bill és Melinda Gates Alapítvány – évek óta a kiemelt finanszírozók közé tartozik.
A szervezet kulcsszerepet játszik az oltási programokban: a gyermekbénulás visszaszorítása, a kanyaró elleni küzdelem vagy az új vakcinák fejlesztésének koordinálása mind ehhez a munkához kapcsolódik. A XXI. század egyik legnagyobb kihívását a járványok jelentik; például a közelmúltban az ebolajárványok idején a WHO nemzetközi koordinációval, szakértői csapatokkal és gyors reagálással próbálta megfékezni a halálos kórt.
Még jól emlékszünk, hogy 2019 végén ütötte fel a fejét a Covid–19, ami a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott betegség. A járvány globális válsággá vált: világszerte közel 780 millió megfertőződést és több mint 7,1 millió halálesetet jelentettek, de a tényleges számok vélhetően ezeknél magasabbak. Példátlan gyorsasággal fejlesztettek ki ellene vakcinákat, és 2024 végéig világszerte több mint 13 milliárd oltóanyagadagot adtak be. Ne felejtsük el: 2023-ban Karikó Katalin és Drew Weissman megkapták a Nobel-díjat orvosi-élettani kategóriában, ugyanis kutatásaik teremtették meg a tudományos alapot a Covid–19 elleni mRNS-alapú vakcinák létrejöttéhez.
Teljesen legyőzte az emberiség
A fekete himlő kórokozója a variola vírus. A fertőző betegség évszázadokon át pusztított, csak a XX. században több százmillió ember halálát okozta. Magas lázzal és jellegzetes, gennyes hólyagokkal járó kiütésekkel jelentkezett; cseppfertőzéssel és a fertőzött tárgyakkal gyorsan tovább terjedt. Ha a beteg túl is élte, leggyakrabban hegek maradtak a himlő után, és sokan félig vagy teljesen megvakultak (mint például Kölcsey Ferenc).
A WHO 1959-ben indította el a fekete himlő elleni globális felszámolási programot. Csekély anyagi forrásból dolgoztak, így a hatvanas években még rendszeresek maradtak a feketehimlő-járványok Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában. 1967-ben végre valóban hatékonyabbá vált a küzdelem, legutoljára Afrikából sikerült kiszorítani a vírust. Az utolsó természetes fertőzést 1977-ben regisztrálták. Az utolsó beteg, aki belehalt a fekete himlőbe, Janet Parker volt 1978-ban: az orvosi fotós egy szinttel a feketehimlő-kísérleteket végző orvosi mikrobiológia tanszék felett dolgozott, és a halála utáni vizsgálat szerint vagy a szellőzőrendszeren keresztül fertőződött meg, vagy valahogy a folyosón.
A WHO 1980-ban hivatalosan is bejelentette: a fekete himlőt sikerült eltörölni a Földről. Ez mindmáig az egyetlen fertőző betegség, amelyet az emberiség, mondhatni, teljesen legyőzött.
Kis csípés, nagy veszedelem – 2014-ben ezzel a szlogennel hívta fel a figyelmet a WHO a megelőzés és a védekezés fontosságára. A malária, a dengue-láz, a sárgaláz, a Lyme-kór és számos egyéb, úgynevezett vektorok (azaz élő közvetítők, a rovarok közül elsősorban a szúnyogok, valamint a kullancsok és az ízeltlábúak) által terjesztett betegség több mint egymillió emberéletet követel évente. Szerencsére hazánkban egyre többen élnek a kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltás lehetőségével. Ugyancsak a kullancs számlájára írható a Lyme-kór, ám sajnos ez ellen nem létezik még vakcina.
A WHO figyelme nemcsak a fertőző betegségekre irányul: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az életmódbeli kockázatok, például a dohányzás vagy a kábítószer-fogyasztás, valamint a mentális egészség kérdései. A szervezet ezek mellett olyan témákkal is foglalkozik, mint például a migráció vagy a klímaváltozás elleni küzdelem, mivel ezek komoly hatással bírnak számos népegészségügyi kérdésre.
A szervezet ereje az együttműködésben rejlik: abban, hogy képes összehangolni a világ válaszait egy-egy közös fenyegetésre. A betegségek ugyanis nem ismernek határokat – az egészség megőrzése közös ügyként lehet igazán hatékony.
Tudta?
Ismét a tuberkulózis a világ leghalálosabb fertőző betegsége, mutat rá az Egészségügyi Világszervezet jelentése. A gümőkórként vagy tbc-ként is ismert betegséget a 2020 elején kirobbant Covid–19 taszította le a trónról, ám a WHO adatai szerint ismét a tbc szedi a legtöbb áldozatot a világban.
