Célkeresztben a vezetők

"Ha valaki le akar lőni egy ablakból egy puskával, senki sem akadályozhatja meg, tehát minek izgassam magam emiatt?” – John F. Kennedy állítólag így próbálta ­megnyugtatni feleségét. Végül a 46 éves amerikai elnök 1963. november 22-én, 12 óra 30 perckor pontosan így esett merénylet áldozatául: közismert, hogy Dallasban az autójában találták el Lee Harvey Oswald lö­vései a tankönyvraktár ötödik emeleti abla­kából.

Az önmagában is tragikus eset akkor vált a történelem egyik legtitokzatosabb merényletévé, amikor két nappal később a rendőrség lépcsőjén Jack Ruby végzetesen gyomron lőtte Oswaldot. „Az elmúlt bő hat évtizedben számtalan összeesküvés-elmélet született, de egyetlen bizonyíték sem került elő arra nézve, hogy az amerikai, a szovjet, a kubai titkosszolgálat vagy éppen a maffia állt volna a merénylet mögött. Pedig rengeteg kubai és szovjet ügynök szökött át az Egyesült Államokba, és a maffia tagjainak beszélgetéseit az FBI éveken keresztül titkos mikrofonok segítségével rögzítette. A Kennedy-gyilkosságról szőtt elméletek »gyártása« viszont nagyszabású és jól fizetett iparággá nőtte ki magát: egy-egy új fantazmagóriát még mindig jó pénzért lehet értékesíteni” – összegezte véleményét Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója. A történész szerint Oswald magányos gyilkosként követte el tettét, vele pedig egy hozzá hasonlóan magányos, korlátolt és agresszív alak végzett.

A tengerentúlon az első sikeres merénylet áldozata Abraham Lincoln volt. A 26 éves John Wilkes Booth a Konföderációval rokonszenvezett, a rabszolgaságot áldásnak tartotta, ezért vadul gyűlölte Lincolnt, őt okolta élete minden problémájáért. Végül a társadalom peremén élő, fiatal barátaival összeesküvést szőtt az elnök, az alelnök és a külügyminiszter egyidejű meggyilkolására. „Amikor Lincoln a polgárháború győzedelmes befejezése után három nappal, 1865. április 11-én azt javasolta, hogy adjanak politikai jogokat a műveltebb és a hadseregben szolgáló feketék számára, a csoport akcióba lépett. George A. Atzerodt a szállásán, egy fogadóban várta Andrew Johnson alelnököt, de hiába próbált az italból bátorságot meríteni, mégsem tudta rászánni magát a gyilkosságra. Lewis Paine viszont betört William H. Seward házába, és késszúrásokkal megsebesítette az ágyában fekvő külügyminisztert. Eközben Lincoln a feleségével együtt a washingtoni Ford Színház elnöki páholyából figyelte az előadást. Booth belépett a páholyba, és Derringer márkájú pisztolyával hátulról fejbe lőtte az elnököt.” A gyilkosnak a zűrzavarban sikerült elmenekülnie, de pár nap múlva utolérték és tűzharcban lelőtték. Lincoln nem tért magához, átvitték a színházzal szembeni házba, ahol másnap reggel meghalt.

Hahner Péter még számos esetet sorolt az amerikai politikai életből. „Richard M. Nixon ellen két merényletkísérletről tudunk. 1972-ben a 22 éves Arthur Herman Bremer úgy döntött, hogy megöli az elnököt vagy George Wallace-t, Alabama kormányzóját. Április 11-én Ottawában revolverrel a zsebében próbált Nixon közelébe férkőzni, az őrzés miatt azonban lemondott tervéről. Inkább Wallace-ra lőtt négy golyót május 15-én a marylandi Laurelben. A kormányzó deréktól lefelé megbénult. Bremert 53 év börtönre ítélték, 2007 novemberében szabadon bocsátották.

A „leglazábban” talán Ronald Reagan viselkedett azt követően, hogy 1981. március 30-án, mindössze kilenc héttel a beiktatása után a washingtoni Hilton Hotelben, miután egy konferencián beszédet mondott, és távozott az épületből, a limuzinjához közeledve közben hatszor rálőttek. Sajtótitkára a fejét ért golyó következtében részlegesen megbénult, egy ügynök és egy rendőr is megsebesült. „Az elnököt csak a gépkocsija golyóálló üvegéről lepattanó lövedék találta el. A merénylőt azonnal elfogták, Reagannel pedig a George Washington Kór­­házba száguldottak, ahol megállapították, hogy a golyó három centiméterre állt meg a szívétől. Az elnök mindenkit elkápráztatott jókedvével és bátorságával. A műtőasztalon fekve megkérdezte orvosait, hogy valamennyien republikánusok-e. Amikor pedig megnyugtatták, hogy a kormány az ő távollétében is működött, megkérdezte: »Miből gondolják, hogy én ennek örülök?«” A 25 éves, depresszióval kezelt John W. Hinckley, egy olajtársaság tulajdonosának a fia Jodie Foster színésznőt ostromolta szerelmesleveleivel: előbb repülőgép-eltérítéssel, majd öngyilkossággal akarta magára vonni a figyelmét; végül az elnökgyilkosság mellett döntött. Őrültté nyilvánították.

George H. W. Bush elnök ellen a Fehér Házból való távozása után, 1993-as kuvaiti látogatása idején tervezett bombamerényletet Szaddám Huszein iraki elnök tizennégy ügynöke. A kuvaiti hatóságok azonban megtalálták az autóba rejtett bombát, és letartóztatták a gyanúsítottakat. Bill Clinton elnök megtorlásként június 27-én 23 Tomahawk típusú rakétát lövetett ki az Iraki Hírszerzés Parancsnokságára.

Annak pedig csupán egy éve, hogy a 19 éves, indiai származású Sai Varshith Kandula egy bérelt teherautóval kétszer is nekihajtott a Fehér Ház kerítésének. Náci zászlót találtak nála, és nemcsak azt vallotta be, hogy meg akarta ölni Joe Biden elnököt, de azt is, hogy át akarta venni a hatalmat…

 Leninre Fanya Kaplan fanatikus politikai aktivista 1918 augusztusában többször is rálőtt. A bolsevik vezér állába és felkarjába fúródott golyók haláláig testében maradtak.

 II. János Pált egy török terrorista, Ali Ağca 1981 májusában többször eltalálta. A pápán ötórás műtétet hajtottak végre, végül felépült, és 1983-ban a börtönben bocsátott meg Ağcának.

 Indira Gandhit két saját testőre ölte meg Újdelhiben 1984. október 31-én. A két szikh férfi a teljes tárat az indiai miniszterelnökre ürítette, aki éppen rezidenciájáról a hivatalába sétált.

 Olof Palme 1986. február 28-án végzetes találatot kapott az utcán, amikor feleségével és fiával egy stockholmi moziba tartott. Merénylője, az 52 éves grafikus Stig Engström nem vetette meg az italt, és hajlamos volt hinni a jobboldali összeesküvés-elméletekben.

 Jicak Rabin izraeli miniszterelnök elutasította a golyóálló mellény viselését és a páncélozott autó használatát, amikor 1995. november 4-én lelőtte egy szélsőjobboldali izraeli fiatalember Tel-Avivban.