Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
magyarnemzet.hu
A művészek gyakran feszegetik a határaikat, és még a sokat látott múzeumlátogatókkal is előfordul olykor, hogy nem hisznek a szemüknek, de legalábbis felmerül bennük a kérdés, tulajdonképpen mit is nevezhetünk művészetnek? Nem csoda, hogy némely kevéssé műtárgynak látszó holmi a takarítók áldozatául esik, és kapaszkodjanak meg: már az sem elképzelhetetlen, hogy pucéron tekintsünk meg egy tárlatot.
Fotó: CHRISTOPHE SIMON
Mit kerestek a liftben?
A napokban járta be a sajtót a hír, hogy egy holland múzeum karbantartója szemétnek nézett két összenyomott sörösdobozt, és egyszerűen kidobta azokat.
A modern művészetekben kevéssé járatos, ám pedáns úriember mentségére legyen mondva, nem tűnt fel neki, hogy a dobozokat aprólékos gonddal festette ki alkotójuk, a francia Alexandre Lavet, ahogy azt sem tudta, hogy a szóban forgó tárgyak igenis megfelelő helyen voltak ott, ahol fellelte őket: a liftben. A Lisser Art Museumban ugyanis gyakran állítják ki a műalkotásokat szokatlan helyeken – írja a Guardian. „Művészetünk arra ösztönzi a látogatókat, hogy a hétköznapi tárgyakat új megvilágításban lássák. Azzal, hogy a műalkotásokat szokatlan helyeken állítjuk ki, felerősítjük az élményt, és fenntartjuk a látogatók érdeklődését” – fogalmazott Sietske van Zanten, a múzeum igazgatója. Szerencsére nagyobb baj nem történt, a két értékes sörösdobozt megtalálták a szemétben. „Most hagyományosabb helyre, egy talapzatra raktuk a művet, hogy megpihenhessen a kaland után” – nyilatkozta a múzeum kurátora.
Éhes volt, megette
Nem ez volt az első eset, amikor egy különleges műalkotás sorsa kétségessé vált. 2019-ben egy olasz képzőművész, Maurizio Cattelan által falra ragasztott banánt kebelezett be egy látogató Miami legnagyobb kortárs művészeti rendezvényén, az Art Baselen. Csak tetézte a bajt, hogy előzőleg egy francia műgyűjtő 120 ezer dollárért megvásárolta a Comedian (Komédiás) című művet, azaz a szóban forgó gyümölcsöt.
A New Yorkban élő, magát szintén képzőművésznek tartó elkövető, David Datuna Instagramon közzétett videójában bevallotta, hogy ő ette meg a banánt, amivel amúgy nem okozott különösebb veszteséget. Cattelan útmutatása alapján ugyanis a falra szigszalagozott gyümölcsöt bármikor pótolhatták egy akármilyen másikkal, ha az eredeti „mű" a rothadás útjára lépett volna. Datuna nem is bánta meg a tettét, visszautasította, hogy a banán elpusztításával az általa mélyen tisztelt Cattelan alkotását rombolta volna. „Ez esetben nem arról van szó, hogy felfaltam egy műalkotást. Ahogy a galéria is mondta, ez nem egy banán, hanem egy koncepció. Vagyis én a művész koncepcióját faltam fel. Szerintem ez menő, vicces, és erről szól a művészet." Saját bevallása szerint ő maga is alkotott, és alkotását el is keresztelte az Éhes Művésznek, mert „éhes voltam, és megettem".
Tisztát kapott vissza
A takarító csak a munkáját végezte a dél-olaszországi Bari kiállítótermében, amikor szétszórt kartonlapokat, újságokat és morzsát vett észre a földön, és összeseperte azokat. Ám kiderült, hogy a Sala Murat galéria egyik installációját dobta ki a kukába. Szerencséjére a takarítócég biztosítója fedezte a mű 10 ezer euróra (akkoriban 3,16 millió forintra) becsült értékét. Antonio Maria Vasile marketinges szerint gyakran a művészek is hibásak, mivel nem jelölik meg egyértelműen, mi az alkotás része, és mi nem. Az eset még 2014-ben történt, de nem egyedüli: pár évvel korábban egy brit művész, Damien Hirst cigarettacsikkekből, sörösdobozokból, kávéspoharakból és egyéb, szemétből összeállított művét söpörte össze és hajította ki a londoni Tate Gallery takarítónője. Hirst állítólag könnyesre röhögte magát, mire visszahalászta művét a szemétből.
„Amikor elkezd csöpögni a plafonról" – akkor bizony elkél a vödör meg a felmosórongy! Így gondolkodhatott a dortmundi Ostwall Museum alkalmazottja, amikor meglátta a kiállítótérben csúfoskodó, festékpöttyökkel tarkított létrát, és legott tisztára suvickolta azt. A dolog szépséghibája, hogy a festékfoltok Martin Kippenberger német művész egymillió dollárra becsült műalkotásán díszelegtek. A múzeum vezetőségének azért volt kellemetlen a dolog, mert a mű nem a saját tulajdonuk volt, hanem egy műgyűjtőé, aki – ha gyakorlatiasan nézzük a dolgot – beadott egy koszos létrát, és egy tisztát kapott vissza.
Függőleges és vízszintes
Pár éve egy 91 éves néni ellen azért indítottak eljárást, mert megfejtett egy nürnbergi múzeumban lévő keresztrejtvényt ábrázoló avantgárd műalkotást. Az idős német hölgy, aki egy nyugdíjascsoporttal érkezett a kiállításra, az 1965-ben Arthur Köpcke által készített képet, a Reading-work-piece nevű alkotást rongálta meg golyóstollal. Szó szerint vette a műalkotáson szereplő Insert Words feliratot, ami az üres kockák kitöltésére szólít fel. Az alkotás szerencsére restaurálható volt, az ügyet csupán azért jelentették, mivel a magángyűjteményből kölcsönzött képet 80 ezer euróra biztosították.
Izgalmas kérdés
Fordított tárgyak címmel nyílt új időszaki kiállítás a Ludwig Múzeumban. Izgalmas utazásra invitálják a látogatókat a kortárs művészet világába, ahol a hétköznapi tárgyak művészetté válnak és új értelmezéseket nyernek – de hol húzódik a határ a kettő között? Arthur C. Danto amerikai művészetfilozófus szerint még ha nincs is világos definíciónk a művészetről, valahogy mégis felismerjük, amikor szembetalálkozunk vele. A kiállítás azt a kérdést járja körbe, hogy mi különbözteti meg a hétköznapi tárgyakat a művészeti értékkel bíró műalkotásoktól. Akit érdekel a válasz, a saját szemével is megvizsgálhatja a kiállított darabokat november 24-ig.
magyarnemzet.hu
metropol.hu
origo.hu
vg.hu
boon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
magyarnemzet.hu
borsonline.hu
szoljon.hu
origo.hu