Posta a magasban és a mélyben

Cipőbe rejtett üzenet 

A régi korok királyai és nemesei mindig megtalálták a módját az üzenetváltásnak, hol galambokkal röptették az üzenetet, hol futár útján jöttek-mentek a hírek, ám a szegényebb rétegeknek maguknak kellett megoldaniuk a kommunikációt. A feladók azonban nem mindig bízhattak a levelek megérkezésében, hiszen a sokszor országokat átszelő utaztatás során számos veszély adódhatott. A válaszra pedig olykor heteket vagy hónapokat kellett várniuk.

Nem volt ez másképp a Dél-afrikai Köztársaság Mossel-öböljében sem, ahol a nem mindennapi, 600 éves postafa a mai napig megtalálható. A különös vasfa története 1500 májusában kezdődött, amikor Pêro de Ataíde portugál tengerészkapitány flottája nagy részét elvesztette egy viharban. Ataíde és legénysége két hónappal korábban indult Lisszabonból, hogy felfedezzék Brazíliát. Miután a Mossel-öbölnél hajótörést szenvedtek, a kapitány üzenetet írt, amelyben beszámolt a károkról, és figyelmeztette az utána érkezőket a keleti, zord vizekre. Az üzenetet egy cipőbe helyezte, lesétált ahhoz a forráshoz, ahol a tengerészek gyakran vizet merítettek, és felkötötte a lábbelit erre a bizonyos vasfára. Csodával határos módon a cetlit egy év múlva találta meg ismeretlen címzettje, Joao de Nova. A fa így rögtönzött postafiókká vált, ahol a tengerészek csizmában, vasedényben vagy sziklák alatt elrejtett papírokon hagytak hátra leveleket abban bízva, hogy honfitársaik felveszik és eljuttatják azokat a rendeltetési helyükre. 

Ma, közel hatszáz év után a fa még mindig áll, sőt, leveleket is kézbesít, ugyanis a törzsénél elhelyezett, cipő alakú postaládába minden arra járó bedobhatja a küldeményt. 

Vízálló képeslapok

A világ egyetlen hivatalos víz alatti posta­fiókja Vanuatuban, a 83 szigetből álló országban, a Csendes-óceán déli részén található. A Hideaway Island közelében, közel három méterre az óceán alatt ugyanis 2003-ban kihelyeztek egy postafiókot, ezzel okozva hatalmas örömet a sznorkelezőknek és a búvároknak. Aki üdvözletét szeretné küldeni Vanuatu tenger alatti postájáról – ami nem más, mint egy üveggyapotból készített méretes bódé –, vízálló képeslapokat vásárolhat a szárazföldi ajándékboltokban. A nyitvatartási idő a Hideaway Island strandján van kifüggesztve. Amikor a postai dolgozók megérkeznek, és lemerülve kinyitják a hivatalt, egy speciális zászlót tesznek ki a helyszín feletti bójára, ezzel jelezve, hol keressék őket. A Vanuatu Postahivatal néhány munkatársa elvégezte ugyanis a nyílt vízi búvárképzést, így nem meglepő, hogy a tenger alatt is találkozunk velük. 

A leleményes hivatalnokok a pecsételés dilemmáját is megoldották: ahelyett, hogy a levelezőlapot tintával bélyegeznék le, dombornyomásra alkalmas eszközt használnak a küldemények hitelesítésére. Annak sem kell aggódnia, aki nem érkezik meg nyitvatartási időben, egy postaláda is a rendelkezésére áll, amelynek tartalmát garantáltan kiszállítják belföldre és külföldre egyaránt. 

Az ország, amely különleges tengeri élővilágáról és gyönyörű koralljairól híres, ezzel a szolgáltatással is arra ösztönzi az ide látogatókat, hogy merüljenek le, csodálják meg a felszín alatti világot.

Üdvözlet az alaptáborból 

A 2001-ben alapított posta a Mount Everest tibeti alaptáborának kellős közepén található, körülbelül 5100 méteres tengerszint feletti magasságban. Az eredetileg katonai sátorban elhelyezkedő hivatalt azóta megújították, az előre legyártott irodai elemeket a helyszínen állítottak össze, díszítése pedig a hagyományos tibeti stílust idézi kívül is, belül is. 

A képeslapok és könyvek mellett szuveníreket is vásárolhatunk, a postahivatalban ráadásul ivóvízzel is szolgálnak, ülőhelyek és asztalok is találhatók, ahol a klasszikus, zsinórra erősített tollal írhatjuk meg a leveleinket. Az épület azonban nemcsak a hivatalnak ad otthont, a helyi kultúráról, meteo­rológiáról és ökológiáról szóló kiállítások is helyet kapnak benne. 

A hegymászás csúcsszezonjában üzemelő posta áprilistól augusztusig, 10 és 18 óra között tart nyitva. Szokatlan elhelyezkedése azonban azt is jelenti, hogy a postaköltség drágább, mint a tengerszinten. Az, aki a Mount Everestről szeretne képeslapot küldeni, körülbelül két amerikai dollárt költ, hogy az Tibetből Európába érjen. 

Levelek Júliának 

Shakespeare Rómeó és Júliájának népszerűsége ma is töretlen, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezrek látogatnak el évente az olaszországi Veronába, hogy megnézzék a legendás erkélyt, és levelet írjanak a fiatal hősnőnek. 

A levélírás divatja az 1930-as években kezdődött, amikor Ettore Solimani, aki Júlia sírját őrizte – egy üres szarkofágot, amely állítólag a tragédia utolsó jelenetének helyszíne volt –, elkezdte gyűjteni a szerelmes lánynak címzett fecniket, és meg is válaszolta azokat. Ezek a levelek hívták végül életre a Júlia Klubot, ahol több ezer, Júliának írt üzenetre válaszolnak a mai napig az önkéntesek. A „Júlia titkáraiként” elhíresült anonim férfiak és nők a világ minden tájáról érkezett irományt lefordítanak, majd időt és fáradságot nem kímélve, az összes levélre válaszolnak is. 

Digitális korunkban, ahol életünk minden aspektusát a gyors és azonnali üzenetváltások határozzák meg, a kézzel írott levelek az érzelmek kifejezésének kiváltságos eszközei maradtak. Nem csoda, hogy Júlia titkárai is nagy becsben tartják azt a sok ezer megkeresést. Hogy az utókornak megőrizzék a szebbnél szebb leveleket, egyedülálló archívumot is létrehoztak, amit a kíváncsi látogatók meg is tekinthetnek. Sőt annak, aki írás helyett inkább válaszolni szeretne a szerelmes üzenetek tömkelegére, a Júlia Klub abban is tud segíteni, ugyanis bárki beállhat hozzájuk önkéntes titkárnak.