Küblitől az okosvécéig

Nagyon keveset tudunk arról, hogyan fejlődött az illemhelyek használata az évezredek folyamán. Az e témával foglalkozó tudományos munka nem tartozik a legnépszerűbb foglalkozások közé, pedig mind az egészségünk szempontjából, mind pedig a természetvédelmet tekintve megkerülhetetlen lenne. 
Míg elődeink nomád életet folytattak, nem fájt a fejük a hová és a miként miatt, ám ahogy létrejöttek a települések, azt is ki kellett találni, mi történjen az emberi „végtermékkel”. Az ókori egyiptomiak igen korán megépítették a házuk oldalában az árnyékszéket, az Indus-völgyi civilizációban pedig i. e. 2500 körül már vízöblítéses illemhelyet használtak a családok, amely a lefolyóhoz csatlakozott.

 Ehhez képest igencsak nagy visszalépésnek tűnik, hogy Nyugat-Európában egészen a XVIII. századig a fallal védett városokban helyszűke miatt, a csatornázásra és nyilvános illemhelyekre sem pénz, sem igény nem volt. Az emberek szükségüket a városfal mellett, árkok fölé emelt kisházakban végezték, az ürülék pedig addig gyűlt a fal tövében, amíg el nem szállították onnan. A nagyobb településeken és a nemesek otthonaiban más volt a módi, dolgukat bilibe vagy küblibe végezték, aminek tartalmát nemes egyszerűséggel az ablakon át az utcára löttyintették. 

A XXI. században az illemhelyek megvalósításának megannyi változatával találkozunk, csúcstechnológiák egész sorát vetették be a tervezők, hogy minél higiénikusabban és környezetkímélőbben oldják meg a dizájnt, ráadásul a privát mosdók mellett ma már a nyilvános vécékre is nagyobb hangsúlyt fektetnek az önkormányzatok. Lássuk be, amikor ez utóbbira gondolunk, ritkán jut eszünkbe egy építészeti remekmű, pedig a mérnökök egyre több olyan nyilvános mellékhelyiséget terveznek, amelyek önmagukban is műalkotások. 

Trükkös tükrös falak 
A különleges mellékhelyiségek Japán világhírű vendéglátási kultúrájának szimbólumai, nem csoda, hogy a Tokió Toalett Projekt is ebben az országban született meg. A kezdeményezésnek az volt a célja, hogy a város Shibuya kerületében 17 olyan nyilvános mosdót hozzanak létre, amelyek funkciójuk mellett a megjelenésük miatt is turisztikai látványossággá válhatnak. A projektben tizenhat építész és tervező vett részt, akik merészebbnél merészebb ötletekkel álltak elő. Így született meg a modern ház alakú, a korai japán építészet ihlette, valamint a félgömb formájú, hangvezérelt vécé, de az idelátogatók kipróbálhatják a cédrusborításút is. Minden létesítmény három különálló fülkéből áll – férfi, női és egy akadálymentesített vécéből –, amelyeket tükrös falak választanak el egymástól. 

A furcsa kezdeményezésnek hamar híre ment Ázsiában, de amire aztán az egész világ felkapta a fejét, és hírnevet biztosított a projektnek, az a Shigeru Ban által tervezett mellékhelyiség lett, amelynek – extrém módon – átlátszó üvegfalat álmodott a mester. Ha üres, a WC falai teljesen átlátszóak, miután bezárjuk magunkat, bederesednek, opálossá válnak, és színes fényben fürdetik a parkot. Shigeru célja az átlátszó mellékhelyiséggel az volt, hogy leendő használója már akkor lássa, tiszta árnyékszék várja, amikor még kis se nyitotta az ajtót.

Legszebb a világon 
A norvégiai Uredd Emlékmű és pihenő a világ egyik legkülönlegesebb helye. A Nordland-parton lévő pontról ugyanis csodálatos kilátás nyílik az óceánra, valamint a Fu­gleøya- és a Lofoten-szigetekre, amelyek tiszta időben tökéletesen kirajzolódnak a láthatáron, ráadásul az északi fény megfigyelésére is ez az egyik legkiválóbb terep. Nem meglepő, hogy az itt épített mellékhelyiséget a világ legszebb vécéjének választották meg 2018-ban a brit újságírók. 

Az emlékmű története a II. világháború tragikus eseményéhez kapcsolódik. 1943 februárjában az Uredd tengeralattjárónak az volt a küldetése, hogy partra vigye a Norvég Független Társaság néhány ügynökét Bodøben. Az ügynökök a Sulitjelma Gruber bányatelep áramellátásának szabotálását tervezték. A tengeralattjárót a brit hírszerzés arról tájékoztatta, hogy a Fugløy-fjord nincs elaknásítva, ám ez tévedésnek bizonyult. Ureddet és a legénységet eltalálta egy német bomba, a fedélzeten tartózkodó összes ember halálát okozva. A tengeralattjárót végül a Fugløy-szigetek délnyugati részén lévő tengerfenéken találták meg 1985-ben, 105 méteres mélységben. A kutatók megállapították, hogy a felrobbant akna katasztrofálisan megrongálta a járművet, utasai azonnal szörnyethaltak. Ma egy kardhalat ábrázoló szobor áll a második világháború emlékműveként, amelyen a látogatók mindazok nevét olvashatják, akik az Uredd vagyis Rettenthetetlen fedélzetén lelték a halálukat. Az Ureddplassen pihenőállomást a National Scenic Route projekt részeként korszerűsítették, ekkor készült a világszépe mellékhelyiség is. 

Luxus a köbön 

Ugyancsak japán mérnökök tudását dicséri az a 3,7 millió forintra rúgó árnyékszék, amelyet a Toto vállalat tervezett és NeoRest 750 néven dobott a piacra. A luxusvécét rengeteg innovatív funkcióval alakították ki, például automatikusan megemelkedő fedéllel, fűtött üléssel és távirányítós bidével. Aki egy ilyenbe fektet, annak nincs szüksége papírra, ugyanis a kagyló három különböző vízsugárral van felszerelve, amelyek az altájunk tisztítására és szárítására is szolgálnak egyben. A vécé azt is képes észlelni, hogy a közelében vagyunk, ilyenkor ­automatikusan felnyitja a fedelet, bekapcsolja a környezeti világítást, amikor pedig végeztünk, leengedi az ülőke tetejét. Ha ez nem lenne elég, a beépített szagtalanító a legorrfacsaróbb bukét is képes elnyomni, egy sor szűrőn keresztül semlegesítve azt. Ahogy a gyártók írják, ennek a trónnak az az ékköve, hogy a benne lévő hangtompító segítségével senki nem hallja, hogy épp mi történik a mosdóban, így akár vendégségben is nyugodtan meditálhatunk és relaxálhatunk kedvünkre a vécén csücsülve.