Hadra fogott sejtjeink (I.)

Nagy tekintélyű tudósok egy ideje azzal kecsegtetnek bennünket: egy nap valósággá válik, hogy épen és egészségesen éljünk 120-130 vagy akár még több évig. Közülük jó néhányan a génterápiára esküsznek, míg mások szerint az őssejtkezelésekben rejlik a lehetőség az öregedés és a betegségek leküzdésére. Hogy ez utóbbiak honnan veszik az „ötletet”? A választ évezredek óta hordozzuk magunkban.

– Ha megvágjuk magunkat, előbb-utóbb begyógyul. De miért? – teszi fel a kérdést dr. Seffer István, a kaposvári Seffer és Renner Magánklinika főorvosa. – Mindannyiunk teste olyan bekódolt sejteket is hordoz, amelyek a gyógyítási folyamatokért felelnek; ezek az el nem kötelezett gyógyítósejtek, amiket a közvélemény őssejtekként ismer. Enyhébb betegségek és kisebb műtétek esetén éppen elég van bennünk ahhoz, hogy meggyógyuljunk. De egy nagyobb traumával, karambollal vagy sugárkárosodással már nehezebben birkózik meg a szervezet, ezért támogatásra szorul.

A kérdés: hogyan? Ha az említett gyógyító hatást szeretnénk terápiás célokra felhasználni, a felnőttkori helyett (idetartoznak a köldökzsinórból nyert sejtek is) inkább az embrionális őssejteket ajánlott hadra fogni. Ezekből ugyanis elvileg az összes sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható, és bárkibe beültethetők, mert nem indítanak el immunreakciót, nem fenyeget a kilökődés veszélye. A világ számos országában folynak ilyen irányú laboratóriumi kísérletek, amelyek mind-mind megerősítik: őssejtek alkalmazásával a legkülönfélébb betegségekben (Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri és égési sérülések, reumás és cukorbetegség stb.) szenvedőkön lehetne segíteni, ezenkívül reményt nyújthatnak például egy vak vagy lebénult embernek is. Ha képesek leszünk akár szerveket is „előállítani”, a transzplantációra várók a jövőben nem mások tragédiája árán kapnak esélyt az életre, és megszűnnek a hosszú várólisták.

Szinte adja magát a kérdés: ha minderre képes a tudomány, ugyan miért nem élünk a lehetőséggel?! Ne menjünk messzire, vegyük csak az elmúlt napok híreit! Mikor Barack Obama amerikai elnök minap feloldotta az embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozásának tilalmát (azaz ezután szövetségi közpénzeket áldozhatnak e célra), a Vatikán azonnal hallatta a hangját. A katolikus egyház szerint ugyanis az embriókat is emberi lénynek kell tekinteni, tehát miután az őssejtek kinyeréséhez el kell pusztítani az embriót, az abortuszhoz hasonlítják a kutatásokat. Gyilkosság árán pedig nem lehet életet nyerni.

A vallási érveken kívül a konzervatív orvosi szemléletnek, az etikai köntösbe bújtatott kifogásoknak, a nem szabályozott jogi háttérnek, a gyógyszerlobbinak és nem utolsósorban az irigységnek esett áldozatul a kaposvári klinika úttörő kezdeményezése is. Seffer doktor vezetésével két éve működik itt Magyarország első komplex őssejtklinikája, ahol embrionális őssejtekkel folynak kutatások, és helyben adott a terápiás alkalmazás lehetősége is.

– A laboratóriumot kölcsönből és magántőkéből hoztuk létre, nem vártunk állami pénzre. Induláskor jóhiszeműen szerzett ÁNTSZ-engedéllyel rendelkeztünk, amelyben tételesen fel volt sorolva, hogy mely betegségcsoportokban alkalmazhatjuk majd a terápiát. Több mint hatszáz, kezelésre váró beteget regisztráltunk akkoriban, ám az engedélyt néhány hónap múlva visszavonták, és a mai napig megy a huzavona. Kutatni lehet, de embereken alkalmazni a gyógymódot nem – ahogy ezt az unió többi országában is tiltják.

Ezért halljuk, hogy Ukrajnába vagy Kínába hordják a beteg gyerekeket. Holott mi, magyarok is képesek lennénk a gyógyításra. A Kaposváron folyó állatkísérletek például az akut szívizom-károsodásban döbbenetes eredményt hoztak, ami jelentősen növelhetné az infarktuson átesett betegek életkilátásait.

– Az őssejteket egy nálunk fejlettebb intelligencia gyógyítás céljára programozta be – vallja Seffer István. – Meggyőződésem, hogy ezt a lehetőséget csak mi ronthatjuk el. Ám ha nem tenyésztjük túl, nem génmanipuláljuk, vagyis nem „maceráljuk”, biztosan nem tudunk ártani vele. A késlekedéssel ártunk a legtöbbet magunknak.

A második részben az őssejtkapszuláról szólunk, és ellátogatunk egy budapesti köldökzsinórvérbankba.