Kitörés az Alzheimer-kór fogságából

Telefonhívás érkezik a rendőrőrsről, hogy megtalálták a közeli vasútállomáson, érte lehet menni, mert magától nem talál haza. Elfelejtette az útvonalat, eltévedt. Ő sem érti. Te meg nem akarsz hinni a fülednek. Sokasodnak a jelek, már nem csak az útirányt téveszti el, de a megkezdett mondatot sem képes befejezni. Aztán azon kapod, hogy semmi okot nem adtál rá, de ő mégis dühös, kiabál veled, majd nem emlékszik az egészből semmire. Nem találja a személyes holmiját, hiába keresi. Éjjel kiabálni kezd, csap, vág, megmar. Ha segíteni akarsz, még rosszabb. A rohamok legalább egy órán át tartanak és félelmetesek. Csakhogy ő semmire nem emlékszik.

Ma még nincs ellenszere
A betegség neve: Alzheimer-kór. Ebben szenvedett például John F. Kennedy amerikai elnök felesége, Jackie is. Az elnök, majd második férje, Onassis görög hajómágnás halálát követően a hatvanas éveire teljesen leépült. Ugyancsak ez a betegség vitte el túl a nyolcvanon Ronald Reagant, az USA egykori elnökét, s ettől szenved Peter Falk, a népszerű nyomozó, Columbo hadnagy megformálója is.

Az orvostudomány úgy tartja, hogy a szellemi, értelmi hanyatlás – demencia – nem törvényszerű együtt járója az öregedésnek. Az esetek hatvan százalékában az Alzheimer- kór felelős a leépülésért, ami ma még nem gyógyítható. Noha a hanyatlás, az állapot romlás üteme jelentősen javítható.

Minél hamarabb ismerjük fel!
A korai felismerés az egyetlen záloga az eredményes kezelésnek. Ez azonban azért nem egyszerű, mert a kezdeti tünetek többnyire enyhék, s csak idővel súlyosbodnak, válnak rémisztővé. Ehhez társul még az is, hogy a beteg is érzékeli, valami nem stimmel vele, mintha nem a régi önmaga lenne. Így önkéntelenül is elkerüli azokat a helyzeteket, melyek számára bonyodalmat okoznak.

S hogy milyen ügyes, túlélő praktikát alkalmaznak az Alzheimer- kórosok? Listát készítenek fontos teendőikről, barátaik, rokonaik nevéről és telefonszámáról, máskor pedig cseles füllentéssel leplezik a család előtt az emlékezési problémákat. Egy idő után a hozzátartozók is résen vannak, és „keresztkérdéseket” tesznek fel a legtermészetesebb módon. A beteg általában vagy megkerüli a válaszokat, vagy közhelyekkel felel. A rábízott feladatokat pedig nemes egyszerűséggel kikerüli. Nem szándékosan és nem huncutságból teszi ezt, a betegsége kényszeríti erre. Meg akar felelni. Maga sem szeretné tudomásul venni leépülésének tényét. A maga módján küzd ellene.

Figyelmeztető jelek:
– Fontos nevek, dátumok nem jutnak eszébe.

– Nem tartja be a megbeszélteket, a találkozókra nem megy el.

– Érvelése nem meggyőző, nem találja a helyes kifejezéseket.

– Sokat aggodalmaskodik, ok nélkül elkeseredik.

– Örömtelen, nem érdekli szinte semmi.

– Indokolatlan dührohamok uralják.

– Ismerős környezetben is eltéved.

– Nem emlékszik a hallottakra.

– Elfelejti, hová tette a cipőjét, ruháját, pénzét.

– Tiltakozik, ha orvosi vizsgálatra akarjuk vinni.

E tünetek nem feltétlenül csak az Alzheimer- kór ismérvei, vagy más szellemi hanyatlással járó kórságé. Csakhogy ennek megítélését mindig bízzuk a szakorvosra, a neurológusra!

Mi történik ilyenkor az agyban?
– Az Alzheimer-kóros agyában az ingerületátvivő anyag szintje kórosan alacsony. A másik felelős, a glutamát fokozottan, a normálistól eltérően termelődik, ennek a magas szintje olykor az idegsejtek halálát okozza. Ezek együttese felel a szellemi hanyatlásért – tudtuk meg Oláh Ferenc neurológus adjunktustól. – Ezért a terápia is ezekre irányul: az előbbi emelésére, illetve az utóbbi szintjének visszaszorítására. Csakhogy a glutamát az egészséges agyban is jelen van, ami a tanuláshoz és az emlékezethez nélkülözhetetlen, vagyis ennek szintjét nem szabad túlzottan lecsökkenteni.

Hogyan segíthetünk?
A jelenleg rendelkezésre álló szerek a folyamatos testi-lelki hanyatlás tüneteit nagyban képesek lassítani. A páciensek a kór felismerése után akár húsz évet is élhetnek, ezért sem mindegy, hogy ezt az időt milyen életminőségben töltik. Speciális terápiával pedig az önellátó képesség javulása, a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése is elérhető.

Ápolás a családban
Az Alzheimer-kórban szenvedő embertársunk ápolása, napi 24 órás ellátása, gyógykezelése havonta több mint 130-150 ezer forintra rúg. Ha nem maradnak el a rokonok, és a barátok a nehéz helyzetben, az jótékonyan hat a segítő családtagra és a betegre, akire jól hat a pozitív gondolkodás, az örömteliség, a jókedv, a holnap tervezgetése, az élmények felelevenítése.