A megpróbáltatások naplója XVI.

Április 27., hétfő
A kórházban megemelik a bázisinzulint. Ijesztő, ha belegondolok, a kezdeti mennyiségnek a háromszorosát kapja. Bízom benne, hogy javulnak az eredmények. Egyébként mindent rendben talál a doktornő, az egyetlen, ami nem tetszik neki: nem Laura írja a kezelési naplót. "A te betegséged, ez is a te dolgod! Így jobban rögzülnek a mért értékek" - mondja. Ezen vitatkoznék, hiszen Laura napokra visszamenőleg is pontosan emlékszik az összes mérés eredményére. Ellenben én csak nap végén tudom meg, miket is mért egész nap. Nekem fontos, hogy lássam, hogyan alakult a napja - ő tudja.

Április 28., kedd
Két hete nem számítógépezik (éljen!) és nem mozog (sajnos). Sokat gyalogolunk, hogy legalább a minimális mozgás meglegyen. Előkerül a kötelező olvasmány is. Az ok egyszerű: nem tudja megírni az olvasónaplót, és nagyon kínos lenne Dóra néni előtt, ha a könyvről beszélgetve kiderülne, hogy nem olvasta el, csak megnézte DVD-n. Ez a baleset egyetlen - ám kétségtelenül igen nagy - pozitívuma.

Május 1., péntek
A majális fél kézzel nem az igazi. Viszont az eredményei szinte tökéletesek. Már el is felejtettem, milyen, ha reggel teljesen normális értékekkel ébred, kalácsot ehet reggelire és gondoskodni kell tízórairól is.

Május 3., vasárnap
Szomorú és kedvetlen egész nap. Fájlalja a pociját. Megegyezünk, hogy nem iszik több műcukros üdítőt, valószínűleg a mesterséges édesítőszereket nem bírja.

Május 4., hétfő
Végre rábeszélem az ásványvízre, és kiderül: semmi köze az üdítőknek a rosszulléthez. Bekövetkezik, amitől egész télen tartottam: elkapott egy hányást, hasmenést, magas lázat okozó vírust. Nem kell kórházba mennie, ha sokat iszik és jók az eredményei. Óránként mérünk cukrot és acetont a vizeletben. Nagyon akarom, hogy ne legyen semmi baj, nem szeretném kórházba vinni.

Május 6., szerda
Rémálomnapok. Laura ujjai olyanok, mint a szita. Bátran módosítom az inzulint, amikor lázas, többet kap minden alkalommal - és úgy tűnik, jól csináljuk. Enni szerencsére tud, amikor nem éhes, almalevet kap, aminek igen magas a szénhidráttartalma. Szerencsétlen egybeesés, hogy most kell a törött karjával a sebészetre visszamenni. Tartunk tőle mindketten, hogy nem bírja ki az utat, de végül minden simán megy: három hét után végre lekerül a kötés! Nagy pillanat lehetne, ha nem rogyna vissza egyből az ágyba.

Május 8., péntek
Romosak vagyunk, fáradtak. Gyenge pillanatok egyike: gyűlölöm a cukorbetegséget.