Genetikailag kódolt kövérség?

Amerikai tudósok szerint jórészt már a születésünk előtt eldől, hogy felnőttként teltek vagy vékonyak leszünk-e.

Vény nélkülRomvári Orsolya2009. 06. 13. szombat2009. 06. 13.

Kép: Generic illustration of a boy at increasing weights., Fotó: Michael Whitehead

Genetikailag kódolt kövérség?
Generic illustration of a boy at increasing weights.
Fotó: Michael Whitehead

Magyarországon a felnőtt lakosságnak több mint a fele küszködik súlyproblémákkal, a 45 év felettiek pedig kétharmada cipel plusz kilókat. Az elhízás fő mumusa a kalóriadús táplálkozás és a mozgásszegény életmód, de a legújabb kutatások szerint a gének is alaposan kiveszik a részüket súlyunk alakításában.

Dr. Barry Glassner, a Dél- Kaliforniai Egyetem professzora szerint a táplálkozás már csak azért sem lehet felelős a tömeges elhízásért, mert régen sem voltak kalóriaszegényebbek az ételeink. Már 1966-ban, amikor még viszonylag karcsúak voltak az amerikaiak, évente kétmilliárd hamburgert adtak el a Mc’Donalds éttermeiben. Vélhetően a tradicionális magyar menük sem kerülnének fel a fitneszkirályők által ajánlott ételek listájára.

A táplálék megvonásán alapuló diéták nagy része hatástalan, vagy csak rövid távon eredményez súlycsökkenést. Ennek oka dr. Matthew W. Gilman, a Harvardi Orvos Egyetem munkatársa szerint az, hogy mindenkinek van egy genetikailag kódolt súlyhatára. Szervezetünk igyekszik megakadályozni, hogy ezen, előre meghatározott súly alá vagy fölé kerüljünk. Ha kevesebb táplálékot fogyasztunk, az anyagcsere-folyamatok lelassulnak, mert testünk próbálja megőrizni a felhalmozott energiát. Agyunk pedig utasítást ad az elveszített súly pótlására, ezért mind éhesebbek leszünk. A folyamat fordítva is működik: ha valaki pár plusz kiló reményében több táplálékot fogyaszt, anyagcseréje magasabb fokozatba kapcsol, és agya közbenjárására nem kívánja az ételeket. A szabályozás 99,6 százalékos pontossággal működik, vagyis a hagyományos fogyókúrákkal vajmi kevés az esélyünk megszabadulni a zsírpárnáktól.

A legújabb kutatások szerint életmódunk ugyan szerepet játszik a súlyunkban, ám korántsem úgy, ahogyan azt korábban gondoltuk: a környezeti hatás magzati korban a legmeghatározóbb. Meglepő, de ha az anya a terhesség alatt diétázik, a születendő gyermek felnőtt korában nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos. Hasonló rizikótényező a dohányzás: ha a kismama cigarettázik, azzal növeli a gyermeke esélyét arra, hogy kövér felnőtté váljon.

Ezek is érdekelhetnek