Biciklivel óvják a bolygót

– Székesfehérvárnak minden adottsága megvan hozzá, hogy bringás város legyen, mégsem az – emelte ki Bartyik Katalin helyi szervező. Úgy látják, annak ellenére, hogy sík a terep, a bicikli pedig gyors, olcsó, egészséges és nem szennyezi a levegőt, az utóbbi harminc évben ez a közlekedési mód az alföldi településekhez képest háttérbe szorult. Bartyik szerint társadalmi szintű tudatformálás szükséges ahhoz, hogy az „autózás sikkhangulatával” szemben a bicikli is hasonlóval rendelkezzen. Igény pedig lenne rá. Csákberényi-Nagy Erika, a felvonulás egyik résztvevője így fogalmazott: – A rémes tömegközlekedés miatt adja a magát a bringa, hiszen gyors, ezért sokkal több időm marad másra. Kis gyakorlás után pedig ki tudok védeni mindent.

Bartyik Katalin úgy látja, hogy a meglévő, kevés fehérvári bicikliutak is rossz állapotúak: nem alkotnak összefüggő hálózatot, a karbantartás hiánya és tervezési hibák miatt pedig szinte használhatatlanok. – A járdára festett sárga csíkok balesetveszélyesek és haladni sem lehet rajtuk. – magyarázza Katalin. – A Budai útról nem is beszélve, ahol a bicikliúton tekerve, egy kilométeren belül négyszer kell átmenni az út egyik oldaláról a másikra.

A Magyar Kerékpárosklub munkatársa, Erdős Zoltán tíz évig élt Fehérváron. Szerinte is minden lehetősége megvan a városnak a biciklis közlekedésre, de szerinte „félrement a fejlődés”, aminek hatására túlzsúfolt utak haladnak keresztül a belvároson. Ez riasztó lehet annak, aki a hétvégi kirándulás után a mindennapokban is használná biciklijét. Erdős úgy véli: országos szinten érezhető, hogy az autó a gazdagságot jelképezi, pedig a fejlődésnek ez a módja már nem sokáig  tartható fenn tovább. Szerinte azokon a vidéki településeken is, ahol fiataltól idős emberig mindenkinek természetes a biciklizés, megjelent a tendencia, hogy rossz bicikliutakra terelik a kerékpárosokat, csak hogy „eltűnjenek az útról”. Pedig nemzetközi és szakmai példák alapján ez a megoldás tovább nehezíti a városok és falvak életét. A szakember szerint bár látványos, de sokszor nehezebb helyzetet teremtő bicikliút-építések helyett a településen belül célravezetőbb több, különböző megoldást kidolgozni. Ilyen lehet például a macskaköves utak felszámolása, vagy a megfelelő biciklitárolók kihelyezése a forgalmas helyekre.

Ennél is fontosabb azonban a tudatformálás, amin a székesfehérvári felvonulás szervezői is dolgoznak, hogy minél több biciklist csábítsanak az utakra. Ahogy Budapesten minden különösebb intézkedés nélkül megjelent a mindennapi kritikus tömeg, úgy vidéken is ez lehet a leghatásosabb eszköz.