Beavatkoztak a természetbe Apajpusztán

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az apajpusztai rekonstrukcióra 81,5 millió forintos támogatást nyert el a Közép-magyarországi Operatív Program keretéből. A településhez tartozó Felső-Szúnyogpusztán helyreállították a természetes élőhelyeket, kiirtották a tájidegen növényeket, így biztonságba került a terület túzokállománya, illetve több Natura 2000 jelölő társulás és faj életfeltétele is.

Dr. Kákonyi Árpád, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi igazgató-helyettese arról tájékoztatott bennünket, hogy az 1200 hektáros területből 80 hektárt érint a közvetlen beavatkozás. A legnagyobb hangsúlyt a vízpótlásra helyezték: kitisztították, illetve megszüntették a használaton kívüli csatornákat, kivágták az egyre jobban teret hódító, tájidegen növényzetet – például az amerikai kőrist, a vaddohányt. A hagyományos alapokon nyugvó tájgazdálkodásban a helyi gazdák együttműködésére is számítanak a szakemberek.

Ahogyan az Alföldön máshol is, Apajpuszta térségében szintén óriási gondot okoz az elsivatagosodás, amely főként a növényzet kiszáradásában érezteti hatását. Hogy a talajvíz egyre mélyebbre kerül, ahhoz a környékbeli kavicsbányák is jócskán hozzájárulnak. A mostani beavatkozással helyrebillenhet az ökológiai vízháztartás egyensúlya, ezzel pedig lehetővé válik az őshonos növénytársulások és a gazdag állatvilág ismételt megerősödése.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a 2013-ig tartó időszakra további pályázatok benyújtását tervezni. Amint azt dr. Vajna Tamásné igazgatótól megtudtuk, az apajpusztai élőhely-rekonstrukciót újabb területeken szeretnék folytatni, a Kolon-tó „felélesztésére” pedig egymilliárd forintot meghaladó környezetvédelmi pályázatot készítenek. A sík területeken húzódó villanyvezetékek földkábelre való kicserélése is fontos feladat, mivel jelentős az áramütés következtében elpusztult madárállomány.

Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára elmondta, hogy az utóbbi két évben felerősödött az uniós támogatások elbírálása és kifizetése: tavaly 33 nyertes több mint 10 milliárd forinthoz jutott hozzá. Az összegeket fejlesztésekre, illetve korábban bekövetkezett károk helyreállítására fordítják. A magyarországi programokból elnyert támogatás lényegesen kevesebb adminisztrációval és feltétellel jár, mint a Brüsszelből finanszírozott projektek – tudtuk meg a szakállamtitkártól, aki arra biztatja a természetvédőket: éljenek a felkínálkozó lehetőségekkel.