Egyre vörösebb a lista

Szorongató olvasmány a Természetvédelmi Világszövetség évente frissített Vörös Listája a veszélyeztetett és kihalással fenyegetett növény- és állatfajokról.

Zöld FöldValló László2009. 11. 07. szombat2009. 11. 07.
Egyre vörösebb a lista

Ezt a küzdelmet elbuktuk – így összegződött sokakban a legújabb számsor, utalva arra a meghiúsult vállalásra, amire 1992-ben szövetkeztek az ENSZ tagállamai – nevezetesen: 2010-re megállítják a fajkihalás egyre gyorsuló ütemét.

Darabra pontos számokkal lépett a nyilvánosság elé a svájci székhelyű nemzetközi szervezet: az általuk számon tartott 47 677 faj közül 17 291-et fenyeget a kihalás veszélye. Ez még akkor is több, mint aggasztó, ha tudjuk: a Vörös Lista a jelenleg ismert csaknem 1,8 millió fajnak csupán 2,7 százalékát tartalmazza, erről van részletes, tudományos ismeretgyűjteménye.

A legveszélyeztetettebb állatok a kétéltűek; a 6285 jegyzett faj közül 1895 halhat ki rövidesen. A lista megemlít például egy, csak Tanzániában élő varangyfélét, ami egy folyóban él. De mivel a folyó vizét az ott épült vízi erőmű miatt elterelték, a több mint tízezres állománynak nyoma veszett. A frissített Vörös Lista további számai szerint az emlősöknek 2, a hüllőknek 28, a madaraknak 12, az édesvízi halaknak pedig 37 százalékát fenyegeti a kihalás.

Az elmúlt negyven év legnagyobb veszteségeit a trópusokon élő állatok szenvedték el. A legnagyobb pusztulás a tengeri gerincesek körében tapasztalható: 1995 és 2005 között csaknem 30 százalékkal csökkent a számuk. Ez persze szorosan összefügg a nagy vizek egyre súlyosabb elszennyeződésével. A tengeri madarak állománya is harmadával, míg a szárazföldieké negyedével csökkent. A legrohamosabban fogyatkozó fajok között a kardhalat és a csipkés pörölycápát tartják számon, a Jangce folyóban élő folyami delfinnek pedig már a teljes kihalásáról szóltak a legutóbbi híradások.

Nem jobb a növényvilág helyzete sem: a számon tartott 12 151 fajból 8500 áll a kihalás szélén, 114 pedig már nincs is jelen a természetben, csak a génbankban, azaz mesterséges fenntartás révén élnek egyedei – mutatóban. A Vörös Lista külön is megemlíti az egyik legkülönösebb növényt, az Andok királynője nevet viselő broméliafélét, ami arról nevezetes, hogy nyolcvanéves élete során mindössze egyszer érlel termést, illetve magot.

A Vörös Lista nyilvánosságra hozatalával egyidőben ülésezett a nepáli Katmanduban a világ tigriskutatóinak és természetvédőinek válogatott csapata. A tigrisek is vörös listások: húsz év alatt a felére csökkent az egykor 7000 példányt számláló állományuk. A tények ismeretében a résztvevők annak a baljós véleményüknek adtak hangot, hogy a következő húsz évben akár ki is pusztulhat ez a ragadozó nagymacska. Sokan vélik úgy, hogy a tigrisek megmentése az emberiség nagy tesztje: ha sikerül a pusztulásuknak elejét venni, akkor a bolygót is képesek leszünk megmenteni. Félve tesszük föl a szorongató kérdést: és ha nem sikerül…?

(A fotókra kattintva megnyílik a képgalériánk.)

Ezek is érdekelhetnek