Növényi szárnyakon

BioMotion néven európai „road showt” rendezett a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdasági- és Élelmiszer-tudományi Karának Szaktanácsadó és Továbbképző Intézete, hogy a bioüzemanyagokat népszerűsítsék.

Zöld FöldPethes József2009. 11. 06. péntek2009. 11. 06.
Növényi szárnyakon

Párizsból indult a menet bioüzemanyaggal működő gépjárművek részvételével, és Belgium, Hollandia, Németország után a múlt héten hazánkba érkezett. Célja az volt, hogy a lakossággal is megismertesse az alternatív energiahordozók előnyét. Azonban a fővárosi Vajdahunyadvárhoz nagyon kevesen jöttek el. Ez persze nem csoda, hiszen nálunk még igencsak gyerekcipőben jár az ilyen energia termelése és a felhasználása.

A túra résztvevői felkeresték a szabadegyházai Hungrana Kft.-t is, ahol hazánk legmodernebb technológiával működő bioetanol-üzemét tekinthették meg. A bioetanol tulajdonképpen etil-alkohol, melyet cukor- vagy keményítőtartalmú növényekből (cukorrépa, cukornád, gabona, kukorica) gyártanak. Ugyanakkor kutatásokat folytatnak arra, hogy cellulózból (fából, szalmából) is lehessen kinyerni – ebben az esetben ugyanis nem élelmiszer-alapanyagot kellene felhasználni. Magyarországon már hatvan töltőállomáson lehet tankolni E85-ös üzemanyagot, melynek 85 százaléka bioetanol és 15 százaléka benzin. Ez a keverék Brazíliában és az Egyesült Államokban már nagyon elterjedt, és részesedése folyamatosan nő Nyugat-Európában is – viszont a felhasználásához az Otto-motorokat át kell alakítani.

Másik fontos alternatív energia a biodízel: ezt növényi olajokból (repce, napraforgó, szója) nyerik. Erre Európában – így nálunk is – legalkalmasabb a repce, hiszen 3-5 tonnás hektáronkénti termésből, 40 százalékos olajtartalommal számolva mintegy 1600 liter üzemanyagot lehet előállítani. Ennek hatására egyre többen foglalkoznak repcével, az országos vetésterület már 320 ezer hektár körül van.

Környezetünk védelmének érdekében csökkenteni kell a hagyományos üzemanyagok felhasználását – különben is a világ kőolajkészlete csökken, az igények pedig növekszenek. A bioenergia azért előnyös, mert szén-dioxid-semleges energiaforrásnak számít, ami azt jelenti, hogy felhasználása során nem képződik több szén-dioxid, mint amennyit a növények felvesznek növekedésükhöz. Egyfajta kényszerről is van szó, hiszen hazánk uniós vállalásai közé tartozik, hogy 2010-ig a bio arányát 5,75 százalékra emeli a közlekedésben felhasznált üzemanyagoknál. Magyarországon évente mintegy 3,5 milliárd liter gázolajat és 2 milliárd liter benzint használnak fel. Ebből az elmúlt évben 88 millió liter volt bioetanol. Az uniós vállalás eléréséhez 2010-re ezt 172 millió literre kell növelni. Ennek nyersanyagigénye mintegy 400 ezer tonna, azaz körülbelül 60 ezer hektárnyi kukorica. Jelenleg két bioetanol-üzem működik Magyarországon, ezek 2008-ban mintegy 90 millió liter üzemanyagot állítottak elő összesen 250 ezer tonna kukoricából. Becslések szerint hosszú távon a hazai kukoricatermésnek akár a felét, évi 3-4 millió tonnát is fel lehetne használni bioetanol gyártására, feltéve, hogy nem kap szárnyra az állattenyésztés. Biodízelből 156 millió litert használtunk fel üzemanyagként tavaly – ezt a mennyiséget pedig 228 millió literre kellene növelni 2010-re, aminek nyersanyagigénye 400 ezer tonna repce vagy napraforgó.

A road show budapesti állomásán Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára elmondta, hogy a bioetanol- és biodízelüzemek létesítésére kiírt pályázatra harmincan jelentkeztek, s az elbírálásuk után, a jövő évben megkezdődhetnek az építkezések.

További érdekes írásokat a Szabad Föld ma megjelent, 45. számában talál!

Ezek is érdekelhetnek