Pólusváltozás: mi vár ránk?

Bolygónk mágneses mezője nem stabil, a mágneses pólusok folyamatosan vándorolnak. Nem is keveset! Larry Newitt, a Geological Survey of Canada tudósa szerint a huszadik században évente átlagosan 10 kilométerrel költöztek arrébb a pólusok. Mostanában azonban felgyorsult a mozgásuk, s évente mintegy 40 kilométerrel tolódnak el. (Képünkön az északi pólus vándorlása látható.)

De akár helyet is cserélhet egymással az északi és déli pólus! A tudósok kőzetmintákból megállapították, hogy ilyen pólusváltás átlagosan 300 ezer évente történik, bár az utolsó körülbelül 780 ezer évvel ezelőtt zajlott le. A mágneses mező napjainkban tapasztalható változásai azt sejtetik, hogy a pólusok felcserélődése már elindult.

A legnagyobb félelem a pólusváltással kapcsolatban az, hogy hatására meggyengül a mágneses mező, kitéve a minket a Nap felől érkező töltött részecske áramlás káros hatásainak. A kutatók szerint a tizenkilencedik század óta csaknem tíz százalékkal gyengült a Föld mágneses mezője. Gary Glatzmaier, a California Egyetem professzora mégis úgy véli, hogy nem kell tartanunk mágneses védőpajzsunk megszűnésétől. A korábbi időszakokkal összevetve ugyanis jelenleg – a földtörténetben szokatlanul – erős mágneses mező veszi körül bolygónkat. A professzor szerint a pólusváltás  nem szünteti meg a mágneses mezőt, csupán összekuszálja azt. A szuperkomputerek számításai szerint a pólusváltozás meglehetősen kaotikus mágneses vonalakat hoz majd létre, s a déli pólus Afrikában, az északi pedig Tahiti térségében alakulhat ki. Glatzmaier professzor szerint ez a kusza mágneses tér is képes megvédeni bennünket az űr sugárzásától és a kozmikus viharoktól.

S bár a pólusváltozás okozhat némi bonyodalmat – főként a műholdak irányításában és az elektromos hálózatokban –, a biológusok és a paleontológusok vizsgálatai szerint az élőlényekre nem igazán gyakorol hatást.