Csomagolásban nem, kozmetikumban igen

Az Európai Bizottság megtiltotta a baktériumölő hatású triklozán használatát az élelmiszerekkel érintkező műanyag tárgyak gyártásában. A tiltás ősszel lép életbe, s a triklozán-tartalmú tárgyakat jövő novemberig lehet értékesíteni.

A triklozán egy szintetikus klórszármazék, amelyet fertőtlenítő és gombaölő hatása miatt számos területen használnak – sebészeti eszközök fertőtlenítésére, ételek csomagolóanyagaiban, konyhai eszközök, szemeteszsákok, játékok gyártásában. A kozmetikai termékekben – dezodorokban, lábápolókban, antibekteriális szappanokban, fogkrémekben, borotválkozó-szerekben – pedig antibakteriális hatóanyagként és tartósítószerként alkalmazzák.

A vegyület évek óta a környezetvédők céltábláján szerepel, mert gyártása során mérgező dioxin és furán keletkezik, s a természetben nagyon lassan bomlik le. A triklozán bekerül az élővizekbe, ahol az UV sugárzás hatására mérgező dioxin képződhet belőle – emiatt az Európai Unió a környezetszennyező anyagok kategóriájába sorolta.

Az EU-ban a különféle termékekben engedélyezett anyagokkal más-más jogszabályok foglalkoznak. A kozmetikumokban továbbra sem tilos a triklozán használata. Pedig ez ellen szól, hogy a szer nem csak a káros, de a szervezet egészséges működéséhez szükséges, hasznos organizmusokat is elpusztítja. A triklozát tartalmú fogkrémek például nem csupán a lepedék kialakulásáért felelős baktériumokat pusztítják el, hanem az egészséges szájflóráért felelős mikroorganizmusokat is. Lenyelve megtizedelhetik az emésztéshez fontos bélbaktériumokat, károsíthatják a májat, esetenként rákot okozhatnak.

Több kutatás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az antibakteriális szappanok és tusfürdők – amelyek fő hatóanyaga a triklozán – megbontják a bőr természetes védőköpenyét, megfelelő táptalajt teremtve az antibakteriális hatóanyagokkal szemben ellenálló baktériumok kifejlődéséhez, s növelve így az antibiotikum-rezisztencia kockázatát.