Szalmabálákból állnak a falak

A különleges technológiával készült szalmaházak stabil, energiatakarékos, környezetkímélő épületek. Az energiaárak folyamatos emelkedésével pedig szép jövő várhat rájuk.

Zöld FöldBodó Péter2010. 04. 16. péntek2010. 04. 16.
Szalmabálákból állnak a falak

Első hallásra furcsának tűnhet, hogy gabonaszárból épüljenek házak, valójában azonban a szalma sok szempontból jobb építőanyag, mint a tégla. Legelőször is azért, mert kiváló szigetelő: télen melegen, nyáron pedig hűvösen tartja a lakást. Így a fűtésre és a légkondicionálásra elhasznált energia nagyságrendekkel csökkenthető. Például Bozsokon egy 143 négyzetméteres, szalmabálákból épült ház egész éves fűtési költsége – a tulajdonos bevallása szerrint – mindössze 75 ezer forintra rúg!

A szalmaház építése más technológiát igényel, mint a téglaházé. Először a falak favázát, valamint a komplett tetőt kell megalkotni. A szalmabálákat a favázak közé teszik, majd mindezt rabichálóval fedik be. Az így elkészült falakat a szokásosnál vastagabb, öt centiméteres vakolattal kell bevonni. Összességében a szalmaház felépítése körülbelül ugyanannyiba kerül, mint a hagyományos téglaházé. Használat közben azonban – energiatakarékossága okán – gazdaságossá válik, s csökkenti a mindenkori fűtési költségeket.

Annak ellenére, hogy a szalmabálákat mindenféle kötőanyag nélkül teszik egymásra, stabil falat alkotnak – egy amerikai kutatás szerint még a földrengéseknek is jobban ellenállnak, mint a téglaházak. De tartósságban is felveszik a versenyt a hagyományos házakkal: az első szalmaházak közül néhány – melyeket még az 1880-as években építettek az Egyesült Államokban – ma is áll. Tűzveszélyességi szempontból is megfelel minden elvárásnak.

A szalmaház legnagyobb ellenség a víz. Ha ugyanis a szalmabála elázik, elveszítheti a tartását, ezért tilos a falakba vízvezetéket szerelni, a talajvíz miatt pedig a betonalapot jóval a föld szintje fölé kell emelni. A lakásban esetleg kiömlő víztől viszont nem kell tartani, mert a szalmabálákat csak az aljzat fölött öt centiméterrel kezdik emelni, így oda nem szivároghat be a víz. Ha ez mégis megtörténne, a vakolat kifúrásával ehet átszellőztetni az átnedvesedett részt, végső esetben pedig a szalmabála is kicserélhető. A falakat bizonyos súly fölött nem lehet terhelni – de persze a konyhaszekrényt még elbírja. Sőt, akár háromszintes épületet is emelhetnek ezzel a technológiával, így nemcsak lakóházakat, hanem közintézményeket is készíthetnek szalmából – ahogyan azt az Egyesült Államokban meg is tették.

A szalmát nem kell félteni a kártevőktől sem, hiszen – a faházzal ellentétben – nem támadják meg. Apróbb meglepetés azonban érheti a lakókat: ha például az építésnél néhány tücsök beszorul a szalma közé, egy ideig még ciripelhetnek a falban…

További információkat a szalmahaz.hu honlapon talál.

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek