Amiért mindenki aggódik
Összesen tizennyolc országban készült felmérés szerint óriási aggodalom veszi körül a klímaváltozás lehetséges hatásait. Bár az országok között jelentős eltéréseket mértek, egy biztos: a kellemetlen következmények mérsékléséhez szükséges, hogy az egyes állampolgárok környezettudatos módon éljenek.
Két nemzetközi cég – a Synovate piackutató és a Deutsche Welle médiavállalkozás – tizennyolc országra kiterjedő felmérést készített az éghajlatváltozás társadalmi megítélésének megismerésére. A több mint 13 ezer válaszadó megkérdezésével készült kutatás szerint a Föld lakossága jelentős, ám 2007 óta gyakorlatilag változatlan mértékű aggodalmat érez a globális felmelegedés lehetséges hatásaival kapcsolatban. – olvasható az ELTE-TáTK hírlevelében.
Aggodalom és kézlegyintés
A megkérdezettek 30 százaléka aggódik igen komolyan e jelenség miatt. A többek között ausztrál, kanadai, francia, japán, holland, török, brit és amerikai lakosok megkérdezésével készült kutatás szerint a felmelegedés miatti aggodalom Kolumbiában (69%), Ecuadorban (59%) és Kínában a legnagyobb arányú. Ez utóbbi ország esetében jelentős attitűdváltozás zajlott le az elmúlt években, mivel a jelenlegi 58 százalékhoz képest 2007-ben még csak 26 százalékos volt a komoly aggodalmat kifejezők aránya.
Míg az aggódók mértéke nemzetközi szinten változatlan maradt, figyelemre méltó módon nőtt azok száma, akik közömbösen szemlélik a változásokat. 2008-ban a válaszadóknak még csak 4, a friss felmérés szerint azonban ma már 9 százaléka gondolja úgy, hogy az éghajlat megváltozása a bolygó életének természetes velejárója, s mint ilyen, nem kell aggódni miatta. A kutatók szerint ez a fajta szemléletváltozás valószínűleg azoknak köszönhető, akik megkérdőjelezik az időjárás megváltozását bizonyító tudományos eredmények érvényességét.
Akkor ki a hibás?
A válaszadók 28 százaléka úgy látja, hogy az olyan jelenségekben keresendők a felmelegedés okai, mint a túlnépesedés, a folyamatosan növekvő energiaigény és a mindezekkel együtt növekvő hulladék mennyisége. A megkérdezettek 10 százaléka okolja az erdők irtását: ez a 2007-ben mért 5 százalékhoz képest jelentős változás. Leginkább Kenyában (41%) és Brazíliában (22%) aggódnak a jelentős mértékű fakivágás közvetlen és közvetett hatásai miatt.
Mit lehet tenni?
A válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy a hétköznapi állampolgárok környezettudatos magatartása segíthet leginkább a globális felmelegedés káros hatásainak mérséklésében. Arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén, a megkérdezettek 76 százaléka (Dél-Afrikában 95, Kínában 93%) nyilatkozott úgy, hogy az elektromos áram használatának csökkentése sokat segíthet. 68 százalék szerint jelentős javulást eredményezhet a víztakarékosság. A hulladékok újrahasznosítása és a csomagoló anyagok mennyiségének csökkentése a megkérdezettek 67-67 százaléka szerint célszerű intézkedés.
A megkérdezettek 57 százaléka vásárolt már energiatakarékos eszközöket, 47 százalék gyakrabban használja a tömegközlekedési eszközöket (igaz, összesen a válaszadók csak több mint harmada változtatott közlekedési szokásain), tízből ketten pedig alternatív energiaforrásokat is használnak energiaigényük fedezésére. A kisebb méretű és fogyasztású, valamint a hibrid és elektromos gépkocsik használata is népszerű ötletnek számít.
Kínában mind a kisfogyasztású autók, mind a hibrid és elektromos járművek jelentős vásárlói érdeklődésre tartanak számot. Brazíliában viszont az új típusú üzemanyaggal működő, míg Dél-Afrikában a hagyományos, de keveset fogyasztó járművek megvásárlását fontolgatják sokan.
