Hátizsákos galambok

A neves tudós vizsgálódásai során megállapította, hogy a galambcsapat élén mindig az a madár áll, amely az adott útvonalat a legjobban ismeri, egyik állatnak sincs bérelt helye a többiek előtt. Sőt, ha egy útvonalon belül a résztávokat más-más madár ismeri jobban, akkor menet közben is helyet cserélhetnek – írja a világ egyik legtekintélyesebb folyóirata, a Nature.

A kutatáshoz a legkorszerűbb technikai eszközöket, mindössze 16 grammos, hátizsákba rejtett vevőkészülékeket erősítettek a galambok hátára, s tízfős csoportokban reptették őket az otthonuk fölött, majd egyénileg és csapatban távolabbi területről. A kutatás során derült ki az is, hogy a repülés során kialakult rangsor nem feltétlenül azonos a dúcban uralkodó hierarchiával.

Az állatvilágban egy csoporton belüli kétféle rangsorról a kutatók mind ez idáig nem tudtak. Az eredmények ismeretében nem tartja lehetetlennek Vicsek Tamás azt sem, hogy a többezres vonuló madárseregletek élén külön csoportok állnak. Valószínűsíthető, hogy ezeknek tagjai idős és tapasztalt madarak lehetnek, amelyek már jól ismerik az utat. Ezek szerint itt a tapasztalatnak nagyobb szerepe van, mint az erőnek.

Most már csak azt kellene megfejteniük a tudósoknak, hogy valójában minek alapján tájékozódnak a vonuló madarak. A legelfogadottabb elméletek szerint a Nap, illetve a mágneses mezők révén ismerik fel a követendő útvonalat. A mágneses elméletet támasztja alá az is, hogy galambok csőrének idegvégződéseiben vasásványokat mutattak ki.