Atombombát az olajkútra!

Bár az olaj egy részét ma már begyűjtik, egyelőre senki sem tud olyan módszert, amellyel az olajkitörés megállítható. A CNN a minap jelentette, hogy Barack Obama amerikai elnök „keresi azt, akinek jól a fenekébe rúghatna”. A Fehér Ház már jelezte, hogy jogi eljárás indulhat a brit olajcég, a British Petroleum (BP) ellen. Az elnök a jövő hétre magához rendelte a BP elnökét, Carl-Henric Svanberget, és vele együtt Thad Allen tengernagyot, az amerikai olajmentesítési erőfeszítések főnökét.

Kemény beszélgetés lesz, kimenetele akár a brit-amerikai kapcsolatokat is befolyásolhatja. Azt ugyanis senki sem tudja, hogy az olajtársaságnak van-e, lesz-e elég pénze arra, hogy fedezze a kút lezárása és az okozott károk hatalmas költségeit. Dollár milliárdokról van szó.

David Cameron brit miniszterelnök és Barack Obama a hét végén beszéli meg az olajömléssel összefüggő ügyeket. Mindketten azt mondták, hogy az ügy nem befolyásolja a két ország kapcsolatát. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter azonban már bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy centet sem fog fizetni, minden költséget a BP-nek (vagy a brit költségvetésnek?) kell állnia. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke nyíltan a BP szemére vetette, hogy eddigi viselkedése „nélkülözi a tisztességet”. Amerikai politikusok követelik, hogy a brit olajtársaság semmiféle osztalékot sem fizessen ki addig, amíg nem fedezi a károkat.

Eközben minden erőfeszítés ellenére az olajgallonok milliói lebegnek a tenger vizében (1 amerikai gallon kb. 3,8 liter.) A CNN legfrissebb adatai szerint naponta akár 840 ezer-1,7 millió gallon olaj kerülhet a tengerbe. Az Egyesült Államokban a feldühödött emberek már a BP benzinkútjait is megtámadták. Nagy-Britanniában pedig a nyugdíjasok milliói aggódnak, mert a BP osztaléka képezi a nyugdíjalapok jó részét. A BP részvényei tegnap Londonban 6 százalékkal estek, de volt olyan nap, amikor az áresés elérte a 12 százalékot.

Az amerikaiak dühét csak táplálja, hogy a BP „nem amerikai vállalat”, mint ahogyan nem amerikai állampolgár Tony Hayward sem, a BP amerikai részlegének igazgatója. A BBC tudósítója megjegyezte: bár a BP nem brit állami vállalat, hanem magántulajdonban van, az amerikai-brit kapcsolatokra gyakorolt hatása még csak ez után várható.

A Deepwater Horizon nevű tengeri olajkút április 20-án robbant fel, megölt 11 embert, s azóta ömlik az olaj a Mexikói-öböl vizébe.

A BBC megkérdezte olvasóit, hogyan fékeznék meg az olajömlést. Az egyik ötlet: robbantsanak fel egy kisebb atomtöltetet a mélyben, az majd eltömi a kutat. A szakember ezt nem ajánlja: a keletkező kráter csak még ellenőrizhetetlenebbé tenné a kitörést.

Másik javaslat: robbantsanak fel egy atombombát a tenger felszíne felett, az legalább leégetné a felszínen lebegő olajat. Válasz: nem célszerű hetente atombombákat robbantgatni, lévén az olajfolt eközben újratermelődik.

Egy másik elképzelés szerint kővel megrakott bárkák végtelen sorát kellene a kitörés felett kiüríteni, a tenger fenekén létrejönne egy „minihegy”, amelynek réseit kitöltené a tengeri homok – és kész.

„Végy egy nagyon erős elektromágnest. Szereld fel a sérült csövek köré, kapcsold be, majd szórj fémtörmeléket a csövekbe, egészen addig, míg a cső eltömődik”. Vagy: „Süllyessz el egy nagy hajót, hogy az pont az olajt okádó csövekre essen.” Még a BP-nek sincsenek ilyen jó ötletei.