Hódmagyarország: mennyország

Általános iskolások rohangálnak a széttaposott pillepalackokon, egyikük keresztülesik a Tiszán – kifeszített kék szalag jelképezi –, azután iszkol tovább. Három tűzoltóautót is számolunk a környéken, az egyik a fotósokat emelgeti a magasba, ahonnan látszik, hogy a GPS-szel körbehatárolt hatszáz négyzetméteres placc valóban Magyarország klasszikus rántotthús formáját mutatja – a másik kettő pedig feltehetően arra vár, hogy valamelyik kisiskolás öngyulladás áldozata lesz a tűző napon...

– Évente három gellérthegyni hulladék keletkezik Magyarországon – érvel a környezettudatosságra nevelés fontossága mellett az akció egyik szervezője, Walterné Böngyik Terézia, a Zöld Kapocs környezeti munkacsoport vezetője. – Hódmezővásárhely élen jár a szelektív hulladékgyűjtésben, de még itt is van hová fejlődni: egy évben 400 kiló hulladékot gyűjt egy lakos, ebből húszat szelektíven. A papírt évek óta lelkesen gyűjti minden iskola, ezért gondoltuk azt, hogy idén a műanyag hulladékra koncentrálunk.

A rántotthús határait a munkacsoport tagjai jelölték ki, a gyerekek a műanyag hulladékot szállították, illetve rájuk várt a laposra taposás nemes feladata is. A mintegy hatezer palackot hatszáz gyerek hordta össze. A legnagyobb sikert mégis az a nyolc darab, pillepalackból összeállított óriás műhód aratta, amelyet Szabó Ildikó hódmezővásárhelyi óvónő készített.

– Az ovisok sikítozva taposták délelőtt a palackokat – meséli meghatottan Walterné Böngyik Terézia. – Azt hiszem, hogy ez az élmény megmarad számukra, s később hatással lesz arra, milyen, a környezetet érintő döntéseket hoznak.