Meddig láthatjuk a csillagos égboltot?

A csillagoségbolt-parkok létrehozására azért van szükség, mert a környezetkárosítás egyik fajtájának tekintett fényszennyezés miatt egyre kevesebb az olyan hely a Földön, ahonnan a csillagos égbolt a zavaró mesterséges fényektől mentesen látszik. Mivel a csillagokkal tarkított ég az emberiség kulturális örökségének tekinthető, megóvására, a fényszennyezés visszaszorítására lépéseket tennünk.

A Zselici Tájvédelmi Körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. A megtisztelő címet a múlt év végén nyerte el a terület, mely a korábbi mérések alapján ezüst minősítést kapott az IDA – Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség – kritériumrendszere alapján. Ez azt jelenti, hogy a felmérés idején nem volt a közelben jelentős fényszennyező forrás. A minősítés kiemelkedőnek mondható, mivel arany fokozattal csak a Föld néhány elhagyatott területe rendelkezik. A parkban az érdeklődők csillagász vezette nyílt túrákon vehetnek részt. A második ilyen parkunk kijelölése éppen most van folyamatban a Hortobágyon.

De miért tűnnek el csillagaink, s a mesterséges fény miért káros? Modern világunkban a nap lementével sincs sötét. Mindent kivilágítunk, sokszor a szükségesnél jóval erősebben. Ez a fény – főként az a része, mely a horizont síkja fölé irányul – visszaverődik a légkörből, s megnövekedett háttérfényességet okoz. A fényesebb háttérben pedig a valódi csillagok egy része szabad szemmel már nem látható.

A fényszennyezésnek számos káros eredménye ismert. Veszélyezteti egészségünket és az állatokra is negatívan hat. Az élőlények természetes ciklusa ugyanis erősen kötődik a nappalokhoz és éjszakákhoz, azt a mesterséges megvilágítással megbolygatva pedig károsodhat az egészségük.

Az emberek számára alvás közben – a megfelelő hormonális egyensúly kialakulásához – fontos a sötét Számos állat tájékozódásában lényeges tényező a természetes fény: a vándormadarak, tengeri teknőcök, szentjánosbogarak tömeges pusztulását okozza, hogy a mesterséges megvilágítástól megzavarva eredeti úti céljuk helyett más irányba indulnak el. Az emberi közlekedésben is sok az ezzel kapcsolatos zavaró hatás: gondoljunk csak a pásztázó diszkófényekre, vagy a közlekedési lámpák közelében elhelyezett világító reklámokra.

A fényszennyezést úgy csökkenthetjük hatékonyan, ha kerüljük a túlzott kivilágítást. A köztereken olyan lámpaburákat kellene alkalmazni, melyek ernyőzöttek és síküvegűek, mivel így csak a tervezett irányba szórják a fényt. A műemlékek, hirdetőtáblák megvilágítását pedig felülről lefelé irányítva kellene megoldani.