Negyedmázsányi reklámanyag a szemétbe

Noha a szórólapok, reklámkiadványok, marketingcélú levelek és röplapok minden egyes kilogrammja után termékdíjat kell fizetni, nincsenek hivatalos adatok arról, hogy évente mennyi reklámpapír landol a magyar postaládákban. A Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) ezért kutatást készített, hogy megpróbálják „belőni az egy háztartásra jutó ingyenes kereskedelmi reklámanyagok mennyiségét – és az ehhez kapcsolódó környezetterhelést.”

Az aktivisták azt a feladatot kapták, hogy gyűjtsék be, s mérjék le a postaládájukba bedobált kereskedelmi célú szóróanyagokat. A beérkezett 290 visszajelzés alapján a HuMusz úgy kalkulál, hogy évente átlagosan 26,4 kg reklámanyag kerül egy postaládába. Budapesten és a városokban ennél több, a kistelepüléseken kevesebb szóróanyagot dobnak be.

Legutóbb 2004-ben végeztek hasonló kutatást, akkor évi 11 kg-ra becsülték egy háztartásra jutó szemétpostát. Az elmúlt hat év alatt tehát több, mint duplájára nőtt az egy családra jutó éves mennyiség.

Ez a hárommillió-nyolcszázezer magyar háztartással számolva több, mint százezer tonna papírhulladékot jelent évente. Egy tonna papír előállításához körülbelül 15-17 fa szükséges, vagyis évente nagyjából másfélmillió fa végzi reklámújságként. Emellett 41 millió köbméter vizet, 71 millió kWh energiát, 8 ezer tonna ként és 6 ezer tonna klórt is felhasználnak a papírgyárak a százezer tonna papír legyártásához.

A HuMusz azt javasolja, hogy aki nem szeretne felesleges szóróanyagokat kapni, ragasszon „reklám stop ” matricát a postaládájára. Ezt a családi házaknál általában figyelembe veszik a terjesztők. A bérházakban megoldás lehet , ha közös gyűjtőládát szereltetnek fel a lakók, amelyre ráírják, hogy hány darab reklámújságra tartanak igényt.