Tisztul a Duna

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító üzembe helyezésével a Duna vízminősége néhány ponton, például a régi szennyvízátemelő telepek bevezetései alatt javult, de a folyó vízminősége továbbra is Budapest felett mondható jónak. A főváros alatt csak mérsékelt állapotú – tudtuk meg a Környezetügyi Államtitkárság egy nevének elhallgatását kérő tisztviselőjétől.

Alapkérdésünkre, hogy a közelmúltban megrendezett triatlon-világbajnokság résztvevőinek az egészsége mekkora veszélynek volt kitéve, miközben a Duna fővárosi szakaszán szelték a habokat, sajnos, nem kaptunk választ.

Hogy a természetes vizekben szabad-e fürödni, azt főként a víz bakteriológiai szennyezettsége határozza meg, amit az ÁNTSZ laboratóriumai vizsgálnak. A Dunán csak a Mosoni-Dunában, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-szakaszon és a Faddi-holtágban találhatók kijelölt fürdőhelyek, ezek vize tavaly megfelelt a követelményeknek.

Kérdésünkre, hogy egészséges-e dunai halakat fogyasztani, megtudtuk, hogy mivel a magyarok meglehetősen kevés halat esznek, az így elfogyasztott nehézfémek nem okozhatnak egészségkárosodást:

– Mivel a veszélyes anyagok főként az állat májában és kopoltyújában halmozódnak fel, az óvatosak jobb, ha nem eszik meg a belsőségeket, de a hal húsa nyugodtan fogyasztható – tudtuk meg az államtitkárságtól. – A ‘70-es években az ipari eredetű vízszennyezések miatt előfordult, hogy minden tizedik hal fenolos ízű volt, ma csupán egy százalékuk – teszik hozzá. – Az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent az ilyen szennyezés, s ma már a közvetlenül az élővizekbe kerülő káros anyagoknak csupán az ötöde származik az iparból. A szennyvíz több mint kétharmada a csatornákból folyik az élővizekbe. A nitrogén 80, a foszfor 90 százaléka szintén a lakossági szennyvízből kerül a folyókba. De egyre jelentősebbek a mezőgazdaságból és a burkolt felületekről bemosódó szennyezések is.