Magyar klímacsúcs 6 pontban

Az ipari és gazdasági fejlődés környezetromboló hatásait senkinek nem kell bemutatni, ám azon érdemes elgondolkodni, hogy ezt a „kényszerű” pusztítást hogyan minimalizálhatnánk.

Többek között erről esett szó Szentendrén a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központban (The Regional Environmental Centre, REC) tartott tanácskozáson. A téma igencsak időszerű, hiszen a klímaváltozást a saját bőrünkön tapasztaljuk. Hogy ne menjünk messzire: elég volt csak kinézni a REC vízben álló udvarára, vagy a homokzsákokkal tarkított Duna-korzóra.

Tenni kell hát, de mit? A Klímaklub meghívott előadói különböző oldalról közelítették meg a kérdést. Bogár László közgazdász a fenntartható fejlődés dilemmáit a gazdaság oldaláról mutatta be. A Klíma Klub Tudományos Tanácsadó Testületének tagjai (dr. Kerekes Sándor, dr. Láng István, dr. Molnár Sándor, dr. Jolánkai Márton és dr. Mika János) pedig a klímaváltozás következményeinek mérsékléséről mondták el véleményüket, s azt, mit tehetünk mi, hétköznapi fogyasztók az energiatakarékos életmód jegyében. A rendezvény lezárásaként Láng akadémikus evidens tényezőre hívta fel a figyelmet – amit hajlamosak vagyunk elfelejteni –, nevezetesen: a klímaváltozást mi idézzük elő, s a következményekkel pedig unokáinknak kell számolniuk. Fontos hát, hogy az idei soros EU-elnökség alatt a környezetvédelem is fontos szerepet kapjon.

A Klíma Klub hat pontban foglalta össze, mit kell tennie a Kárpát-medencében élő magyarságnak az élhetőbb jövő érdekében:

1. Legyen a kormánynak cselekvési dokumentuma, mely figyelembe veszi az EU-val szemben vállalt kötelezettségeinket és a zöld gazdaság elvét.

2. Jogszabályi intézkedések meghozatala: megújított energiastratégia, vízügyi stratégia, klímatörvény, nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása.

3. A megelőzés elvének érvényesítése, hiszen az olcsóbb, mint a kárelhárítás.

4. A szakszolgálatok megerősítése technikailag, minőségileg és létszámban is. A Klíma Klub támogatja a szakmai klaszterek létrehozását.

5. Tudatformálás, egyéni szerepvállalás és az öngondoskodás erősítése.

6. A tudományos kutatás és innováció erősítése.

Fontos tehát, hogy ne csak beszéljünk a fenntartható fejlődésről, de tegyünk is érte. Már az is sokat segíthet, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, spórolunk az árammal, ültetünk egy-egy fát. Magunkért, unokáinkért érdemes lenne hát életmódot változtatni.