Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Nagy kérdés, hogy miként befolyásolja a csodás Nagy-korallzátony jövőjét a globális felmelegedés? A területre évi kétmillió turista kíváncsi, akik sok millió dollárt költenek el a Nagy-korallzátony számtalan szigetén.
Ha nem is a legtöbbet emlegetett, de bolygónk egyik legméretesebb természeti csodája a Nagy-korallzátony. A képződmény a Korall-tengerben található, Ausztrália északkeleti, Queensland nevű államának partjaihoz közel. 2600 kilométer hosszan húzódik az óceánban, kiterjedése pedig mintegy 344 ezer négyzetkilométer – ez hazánk területének körülbelül három és félszerese.
Hozzávetőleg 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagyjából a szárazföldtől 80-120 kilométerre helyezkednek el. Számtalan élőlénynek: csaknem harminc cetfélének, hat tengeriteknős-fajnak, tengeri tehénnek és más veszélyeztetett tengeri lénynek biztosít táplálkozási és szaporodási helyet.
A pesszimistább tudósok gyakorta megkongatják a vészharangot: amennyiben a következő egy-másfél évtizedben nem csökken nagymértékben a káros anyagok – elsősorban az üvegházhatású gázok – kibocsátása, és emiatt a víz hőmérséklete tovább emelkedik, tizenöt-húsz éven belül kihalnak a korallok, azaz a zátonyokat építő apró polipok.
Őket azonban cáfolják az optimistább kutatók (akik nyilván kevesebben vannak): Sean Connolly, a James Cook nevét viselő ausztrál egyetem szakembere a napokban tette közzé kutatási eredményeit, melyek szerint túlzásnak tekinthetők a korábbi figyelmeztetések. Ugyan szerinte is másképpen fog kinézni a Nagy-korallzátony, és rosszabb állapotban lesz, mint ma, de még 2100-ban is „élni” fog. Persze hozzáteszi ő is: a természeti ritkaságot védeni kell mindenféle szennyezéstől és a túlzott halászattól.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu