Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Egyre több háziasszony ügyel arra, hogy bevásárláskor lehetőleg a magyar terméket válassza. Megesik mégis, hogy hiába kutakodunk a boltok polcain utánuk. Így van ez a repceolajjal is.
Kép: Repce, Brassica napus, keresztesvirágúak - értékes ipari növény, magjából olajat ütnek, repceolaj, repceföld Gyömrö határában, alternativ energiahordozó, mezögazdaság, benzin, autó, kocsi, forgalom, közlekedés, környezetszennyezés 2009.05.02. fotó: Németh András Péter
„A Dunántúlon és másutt is sok hektár repcét vetnek a gazdák, de boltban vagy bevásárlóközpontban nem akadtunk rá az olajára. Ausztriában járva a feleségemmel vásároltunk néhány liternyi repceolajat, s ez jobbnak bizonyult, mint a napraforgóolaj. Ugyanakkor nem volt drágább az utóbbinál. Miért nem adják meg nekünk a választás lehetőségét?” – teszi fel a kérdést herendi olvasónk.
Hazánkban az utóbbi években megduplázódott a repce termőterülete, ez jórészt annak köszönhető, hogy nagy tűrőképességű hibridek jelentek meg. Jelenleg évente nagyjából 250 ezer hektáron több mint 500 ezer tonna repcemagot termelnek a gazdák, de ennek nagy részét külföldre adják el – tájékoztatott a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Van¬csura József. A repcéből főleg biodízel készül, s valóban egyre kevesebb jut belőle az asztalunkra. A repcéből nyert étolaj akkor volt igazán kelendő, amikor olcsóbb volt, mint a napraforgóolaj, ez az idő azonban már elmúlt.
A gabonaszövetség reméli, idén ősszel sem vetnek majd kevesebb repcét a gazdálkodók, mint a korábbi években. Sokan ugyanis amiatt aggódnak, hogy a közelmúlt génmódosított kukorica botránya megismétlődhet a repcénél, vagyis esetleg ott is GMO-vetőmagot lelhetnek a szigorított ellenőrzéssel. A szövetség felhívásában kérte, hogy a laborvizsgálatokat még az őszi vetések előtt végezzék el. Így nem kerülhet génszennyezett vetőmag a földbe, s nem jutnak önhibájukon kívül bajba a repcetermesztők is.
Ha az országban betakarított repce útját követjük, kiderül, hogy akadnak olyan hazai feldolgozók, ahol akár salátaolajat is előállíthatnának a repcéből, már ha ez megérné nekik. Kovács Miklós, a Vas megyei Szeleste határában működő Magyar Bioolaj Művek ügyvezetője szerint a technológiájuk alkalmas volna rá, hogy hidegsajtolással étolajat készítsenek. Mégis inkább biodízel alapanyagnak adják el az itt nyert nyers repceolajat. Az élelmiszert előállító üzemeket ugyanis olyan szigorú hatósági előírások kötik, melyeknek igen nehéz megfelelni.
Sokan azért nem hisznek benne, hogy a repceolaj újra visszakerülhet az élelmiszerboltok polcaira, mert honfitársaink többsége inkább a napraforgóból nyert olajra szavaz – annak ízét szokta meg ugyanis. Ez azonban bővelkedik az ómega-6 zsírsavban, s nem érdemes túl sokat fogyasztani belőle. A dietetikusok szerint akkor járunk el bölcsen, ha váltogatva, helyes arányban használjuk az egyes olajokat, ugyanis mindegyiknek más-más az összetétele. Az esszenciális ómega-3 zsírsavat tartalmazó repceolaj beválik a mindennapi sütéshez-főzéshez. A legújabb kutatások szerint nemcsak a vérzsírszintet csökkenti és a vérrögképződést akadályozza, de a rák ellen is véd. Amerikai tudósok kiderítették, hogy ez az olajfajta segíthet megelőzni a rettegett betegségnek számító vastagbélrákot. Német kutatók pedig arra jutottak, hogy a bébiételekhez is érdemes némi repceolajat csöpögtetni, így a csecsemők és kisgyerekek az idegsejtek és a retina fejlődéséhez szükséges, létfontosságú zsírsavakhoz juthatnak. Ugyanezért érdemes fogyasztaniuk a kismamáknak is – gondolva a magzatuk egészségére. Az új európai táplálkozási irányelvek is arra biztatnak, hogy több ómega-3 zsírsavat vegyünk magunkhoz, ezzel ugyanis csökkenthetnénk a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu