Bezárták, hogy kivonják a forgalomból?

– Nem előzmény nélkül való, hogy a családom valamely tagját fogva tartják – kezdte a beszélgetést Zsák Ferenc. – Katonatiszt édesapámat 1957 januárjában tartóztatták le, és ’56-os elítéltként ült három évig börtönben. Zsák Ferenc, békés ember lévén, a természet istápolását választotta hivatásául, ám a börtönt ő sem kerülhette el.

Az egyik legutóbbi törekvése annak a megakadályozása lett volna, hogy az Audi Natura 2000-es, vagyis olyan területen bővítse győri gyárát, ahol védett természeti értékek találhatóak.

Terve nem sikerült, viszont amikor a cég ígéretet tett arra, hogy a vitatott területeken található természeti értékek áttelepítésére 800 millió forintot szán, felhagyott a tiltakozással. Annál is inkább, mert a terv – amelynek sikere egyébként vitatható – számításai szerint 600 millió forintnál nem kerül többe. Hogy mi legyen a maradék 200 millióval? Nos, ezt egy már megkezdett, sikeres program, az euroszibériai tölgyesek megmentésére fordítanák. A szerződést májusban aláírták, Zsák Ferenc pedig úgy gondolta, hogy ismét sikerült szolgálatot tennie a természetnek.

Nem így az Audi. Néhány nappal a szerződés aláírását követően ugyanis – ahogy az ügyészségi iratokból kiderült – vesztegetés miatt feljelentette Zsák Ferencet. Bár a természetvédő állítása szerint ilyesmiről szó sem volt, készséggel állt a nyomozó hatóság rendelkezésére.

A rendőrség a férfit letartóztatta, ám hamarosan szabadlábra helyezte, mert a kényszerintézkedést a Debreceni Városi Bíróság nem tartotta megalapozottnak. A természetvédő szabadsága azonban csak rövid ideig tartott, két hét múltával a fellebbviteli Hajdú-Bihar Megyei Bíróság helyt adott az ügyészség kérésének, és Zsák Ferencnek ismét börtönbe kellett vonulnia.
– Semmiféle vesztegetésről nem volt szó – válaszolta kérdésünkre Zsák Ferenc. – Ezért úgy gondoltam, hogy hamarosan ismét szabadlábra kerülök.

A hatóság azonban másképp gondolta, s egészen október ötödikéig fogva tartották a férfit, előbb Budapesten, majd a nyár közepétől Debrecenben. Eközben Zsák Ferencet összesen háromszor hallgatták ki, és sor került egy szembesítésre is. Március végén ugyanis egy magát soproni ügyvédnek kiadó férfival találkozott egy természetvédő társa társaságában. A férfi magát a Strabag Rt. küldöttének állította be, s egyben felajánlott 30 millió forintot azzal a feltétellel, hogy a Tiszántúli Természetvédők Társulása, amelynek élén Zsák Ferenc áll, visszavonul az ügytől.

Mi köze lehetett egyáltalán a Strabagnak az Audi építkezéséhez? A válasz egyszerű: a beruházáshoz alvállalkozóként kapcsolódik, s érdeke, hogy a munkálatok minél hamarabb elkezdődjenek.
– Az ajánlatot természetesen visszautasítottuk – jelentette ki Zsák Ferenc –, és ezt a titokban készült hangfelvétellel is tudjuk bizonyítani. Mindezt a szembesítéskor is hangoztattam.
– S mit szólt hozzá a vesztegető? – kérdeztem rá.
– Csupán annyit, hogy sejtette.
Egyéb gyanú a csaknem négy hónapos fogva tartás során a nyomozó hatóság részéről nem hangzott el, állítja a természetvédő.

A történet számos kérdést vet fel. Legelsősorban azt, hogy ha az ügyben Zsák Ferenc állítása szerint a Strabag az érintett, akkor miért tett feljelentést az Audi? Rejtély.
Ha pedig bárkiben is felvetődne, hogy a természetvédelemre szánt majd’ milliárdos, az Audi által szerződésben vállalt összeget bárki is magáncélra fordítaná, az téved. A pénzt szigorú – és egyébként helyénvaló – szabályozás szerint lehet csak elkölteni – tudtuk meg Zsák Ferenctől. Felhasználásáról tervet kell készíteni, az erdőtelepítésben az érintett állami erdészettel szorosan együtt kell működni, évenként el kell számolni, s amíg ezt nem hagyja jóvá a hatóság, a következő esztendőre esedékes összeget nem utalják át.

Ha pedig mindez így van, akkor következik egy másik kérdés: valójában miért tartották fogva Zsák Ferencet? Mégpedig nem is akármilyen társaságban, pedofíliával, illetve gyilkossággal gyanúsítottakkal egy cellába zárva? Arról a körülményről nem is beszélve, hogy Zsák Ferencet letartóztatása előtt már térdműtétre előkészítették. Ráadásként pedig a magas vérnyomását enyhítő gyógyszeré­hez nem mindig juthatott hozzá, s amikor orvosi vizsgálatra jelentkezett, a tököli rabkórházba akarták utalni. Ebbe ő azért nem egyezett bele, mert ügye minél gyorsabb lezárásában és szabadulásában reménykedett. Márpedig ha kórházba küldik, a szembesítésre csak akkor lehetett volna sort keríteni, amikor onnan távozik. Állapotát azonban a börtönben nem vették figyelembe, és fájós térdével is órás rabsétára kényszerítették.

Fogva tartásának körülményei csak akkor javultak, amikor két országgyűlési képviselő – Jávor Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke és Szabó Tímea, az emberi jogi bizottság alelnöke – meglátogatta a debreceni börtönben.
Felvetődik az a kérdés is, indokolt volt-e egyáltalán Zsák Ferenc előzetes letartóztatása? A sajtóbeszélgetésen a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében megjelent Kádár András Levente kijelentette, hogy a természetvédőt ért erkölcsi és anyagi kár miatt az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul, mivel a csaknem négy hónapig tartó fogva tartást megalapozatlannak és abszurdnak tartja.

Miért véli így a jogvédő? Azért, hogy Zsák Ferenc az első letartóztatását – majd szabadon bocsátását – követő két hétben sem szökött meg, sőt a nyomozó hatósággal együttműködött, az idézésen megjelent, vallomást tett, s az iratok rendezésében is segédkezett.

Miért hát mégis a fogva tartás? Az újságíró ezt természetesen csak találgathatja. Talán a megfélemlítés lehetett az ok? Lehetséges, mindenesetre Zsák Ferenc a sajtóbeszélgetésen nem azt a benyomást keltette, mint akinek könnyen inába száll a bátorsága.
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy Zsák Ferencet a fogva tartásával néhány hónapra egyszerűen ki akarták vonni a forgalomból. Több folyamatban lévő ügye is van, amelyben ő tett feljelentést különböző, általa jogsértőnek tartott ügyek miatt, egyebek között a Honvédelmi Minisztérium ellen.
Néhány esetben részt kellett volna vennie szakértői bejáráson, amely során elmagyarázhatta volna, hogy mi is a kifogása az adott létesítmény ellen. Így azonban erre nem lehetett módja.

– Egyetértek a feltételezésével – nyilatkozta lapunknak Vida Viktor, a Védegylet munkatársa. – A törekvés azonban célt tévesztett, a szakmai ügyeket szervezetünk Zsák Ferenc szabadon bocsátásáig átvette, és igyekezett azokat továbbvinni. A letartóztatott természetvédő börtönből való kiengedését követelők élére állva tüntetést szerveztünk, petíciónkat végül harminc szervezet írta alá.

A Védegylet Zsák Ferenc szabadon bocsátásával most már nem elégszik meg, a kormány, valamint az Audi között kötött szerződések nyilvánosságra hozatalát szorgalmazzák.