Bukik, mint a vöcsök

Nemcsak a legnépesebb, de a legnagyobb is a búbos vöcsök, amit mondanak szakállasvöcsöknek, bódorkának, dárévöcsöknek és öreg bujárnak is. Akkora, mint a tőkés réce, de nyurgább. Az egész madár kinyújtott, vékony nyakkal olyan, mint egy hasas borospalack. Fekete feje búbján hátraszegett kettős bóbita díszlik, erről is felismerhető. Csőre gyilokszerű, éles, hegyes. A farok mindössze pár foszlott tollacska. Hasa fehér, háta barna, szárnya tükre is fehéres. Fészke, melyet békanyálból és korhadó anyagokból tákol, a víz színén úszik, fészekalja rendesen négy-hat hosszúkás, fehér tojás. Kitűnő bukó, s mint ahogy Herman Ottó írja: biztosabb helyeken több vöcsök is egyesül és hajtást rendez a halakra. Bukva terelik a zsákmányt a part felé, s mikor azok már szorulnak, a riadó hal közé bukva kapkodják a prédát. De csak az apraját – azok mellett főleg ízeltlábúakat, kétéltűeket esznek.

A búbos vöcsök kiváló úszó, lábainak ujjait karéjos oldallemezek is segítik. Ezek szarulebenyekből állnak, melyek visszacsapódnak, hogy visszafele mozgáskor a legkisebb ellenállást tanúsítsák. Ha veszedelmet érez, bukással iparkodik menekülni; akár egy percet is kibír a víz alatt, miközben messze elúszik. Szárnyra csak végszükségben kap. Vonuló madár, jobbára a Közel-Keleten telel.