Körmünkre égő klímabaj

Márpedig az ember ilyen mértékű szaporodása annyira megterheli bolygónkat, hogy ha a jelenséget nem kezeljük helyesen, annak a vége csakis katasztrófa lehet. A professzor javaslattal is előállt, mégpedig a környezettudatos nevelés gyors elterjesztésének gondolatával.

Vannak olyan országok, amelyek e téren sokkal előbb járnak, mint hazánk – tudhatták meg a nagytétényi Tomori Pál Főiskolán tartott tanácskozás résztvevői Joachim Knott brit nagykövet előadását hallgatva. A szigetország a válságból való kilábalás egyik alaplehetőségének a zöldgazdaságba tett fontokat tartja. Az Egyesült Királyságban ez a 2015-öt megelőző hét esztendőben 45 százalékkal növekszik. Kézzelfogható példája a küszöbönálló olimpia, amelyet méltán nevezhetünk majd zöldversenyeknek is – csak egy példa, hogy a vízi sportok során a medencéből kifröccsenő vizet egy csőrendszer elvezeti, és WC-öblítésre használják majd fel.

Ürga-Vorzatz Diana professzor ugyancsak gyakorlatiasra fogta a mondanivalóját: az épületek klímára gyakorolt hatását boncolgatta. Már csak azért is, mert ezekben használódik el a világ elektromos energiájának a 60 százaléka. Energiahatékonyságuk a világban átlagosan 30 százalékkal jobb, mint húsz évvel korábban. Ez nagyszerű eredmény, ám a kívánt célhoz képest vajmi kevés, ugyanis ha el akarjuk kerülni a klíma üvegházhatás által okozott megbolondulását, ennek legalább 80 százalékosnak kellene lennie. Éppen ezért, ha valaki otthonának felújítását fontolgatja, érdemes a lehető legkorszerűbb megoldást választania.

A résztvevők megosztottak voltak a tekintetben, hogy elkerülhető-e a drasztikusan gyors klímaváltozás. Az bizonyosra vehető, hogy ennek ma még természettudományos akadálya nincs. Viszont arra is fogadást lehet kötni, hogy nem tesszük meg a szükséges lépéseket egészen addig, amíg a bőrünkön nem érezzük a bajt. Minden más vélemény ellenére ugyanis az ember irracionális lény – fejtegette Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora a klímacsúcson.