Nemet mondtak a szemétégetőre

Győzelem – környezetvédelmi szempontból ezzel a szóval értékelhető legjellemzőbben az Osztrák Közigazgatási Bíróság döntése. A hivatal az elmúlt héten formai okok miatt megsemmisítette a burgenlandi energetikai cégnek, a BEGAS-nak kiadott engedélyt, amely által közvetlenül a magyar határra hulladékégetőt építhettek volna.

Zöld FöldHardi Péter2012. 06. 04. hétfő2012. 06. 04.

Kép: Szentgotthárdnál a Rába folyó szennyezése az ausztriai bőrgyárból, osztrák szemétégető terve a határ mellet.Környezet szennyezés. 2007.03.27. Fotó: Bohanek Miklós

Nemet mondtak a szemétégetőre
Szentgotthárdnál a Rába folyó szennyezése az ausztriai bőrgyárból, osztrák szemétégető terve a határ mellet.Környezet szennyezés. 2007.03.27. Fotó: Bohanek Miklós

– Miért kifogásolták az erőmű megépítését? – kérdeztem Soós Lászlót, a beruházás ellen kezdetektől kardoskodó Pro Natura St. Gotthard civil egyesület elnökét.
– Alapvetően azért, mert körülbelül 800 méterre a magyar határtól és egy-másfél kilométerre az első szentgotthárdi házaktól épült volna fel a 60 méter magas égető egy száz méteres kéménnyel. Ebben naponta 900 tonna szemetet akartak elégetni. Az építmény rombolta volna a tájképet, a kibocsátott füst pedig károsította volna az egészséget.

– Ez, ha jól számolom, évente körülbelül 325 ezer tonna szemét elégetését jelenti. Ausztria minden szemetét ide szándékoztak hordani?
– A mennyiség nagysága nekünk is szemet szúrt. Ausztria égetőkkel már most is igen jól ellátott, ezért gyanítjuk, hogy külföldről, vélhetően Olaszországból érkező szemétről is szó van.

– Egy ilyen építmény kétségtelenül csúnya, ám biztos, hogy a kéményből kijövő füst károsította volna az egészségüket?
– Az az igazság, hogy nem bízunk az osztrákokban, s erre a Rába habzása körüli, évek óta húzódó vita miatt is minden okunk megvan. Nem tudhatjuk, mit égetnének benne, és cserélnék-e megfelelő időközönként a szűrőket. Egyébként nemcsak mi vagyunk bizalmatlanok az ilyen cégekkel szemben, hanem a saját polgáraik is.

– Ezért is akarták a magyar határra építeni az égetőt?
– Ez meggyőződésem. Beljebb ugyanis olyan tiltakozásra számíthatnának, hogy esélyük sem marad az építkezésre.

– Az Osztrák Közigazgatási Bíróság eljárási hibát talált az engedélyezésben. Miben tévedhetett az alsóbb fokú hatóság?
– Egyebek mellett abban, hogy azokat, akik az eljárásba Magyarországról akartak beavatkozni – Szentgotthárd városa, az Őrségi Nemzeti Park és vagy ötezer magyar állampolgár –, elutasította. Márpedig erre a nemzetközi jog szerint lehetőséget kellett volna kapnunk.

– Reménykednek abban, hogy a beruházó végleg feladja az égetőmű megépítésének tervét Szentgotthárd határában?
– Igen. Mégpedig, azt hiszem, megalapozottan. A beruházó BEGAS hatéves munkáját kezdheti elölről, ráadásul a költségei is tekintélyesek volnának. Azóta egyébként is egyesült egy másik céggel, és a vezetősége is kicserélődött. Ezért is reméljük, belátják végre, hogy nem szép dolog egy másik ország polgárainak az orra alá füstölni.

Ezek is érdekelhetnek