Fénybogártól tanulták

A módszerüket több-kevesebb eredménnyel számos kutatócsoport vizsgálja már hosszú évek óta, hiszen az ilyen világítás hétköznapi alkalmazása komoly áttörést jelenthetne az áramfogyasztás csökkentéséért folytatott küzdelemben.

De miért és hogyan világít a bogár? Fénykibocsátásának két célja van: szerepet játszik a zsákmány elejtésében és elengedhetetlen a párkeresésben. A fényt a potroh hátsó szelvényeiben található világítósejtek állítják elő. Ehhez két anyag szükséges (mindkettő a „fényt hozó” jelentésű Lucifer névhez, a Hajnalcsillag latin elnevezéséhez köthető): az egyik a luciferin nevű vegyület; a másik pedig a luciferáz nevű enzim, azaz lebontó anyag. A kettő találkozása olyan, mint amikor az emberi nyál elkezdi lebontani a cukrot – csakhogy míg az utóbbi folyamat ízt eredményez, az előbbi következménye fénykibocsátás.

A napokban az amerikai Syracuse-i Egyetem kutatói bejelentették: sikerült hatékonyan „lenyúlniuk” a szentjánosbogarak módszerét. Nem lehetett egyszerű, hiszen a milliméter ezredrésze nagyságú rudacskákat kellett átitatniuk az említett két anyaggal, s még egy kis géntechnológiát is be kellett vetniük. De végül sikerült előállítani a mesterséges jánosbogárfényt. Mi több, a miniatűr pálcikák méretét változtatva, a tudósok a zöldessárga bogárfény mellett zöld, narancs és piros fényt is tudtak produkálni
.
Úgy tűnik, a jövőben a karácsonyfafények, a fényreklámok és más dekoratív fényforrások konnektor vagy elem nélkül is fényesebbé tehetik az életünket. Egy olyan jövőben, amelyben – a levegő és a víz egyre növekvő szennyezettsége miatt – sajnálatos módon a szentjánosbogarak aligha léteznek majd…