Halászhajó a Hősök terén

A válasz pedig: az Európai Unió évente egymilliárd euróval támogatja a tengeri halászatot. Ennyi pénzből aztán már könnyű olyan, a legkorszerűbb technikával felszerelt flottát létrehozni, amely a tengeri élővilágot megtizedelve áron alul kínálja a portékáját. A szomorú eredmény pedig: némely ehető tengeri hal népességének már nyolcvan százalékát kipusztították. A halgyilkolásról egyébként kiállítást is mellékelt a Greenpeace. Ezeket szemlélve szembesülhettek az érdeklődők azzal, milyen kegyetlenül bánik el az ember a tengeri lényekkel: egy részüket megcsonkolja, majd még élve dobja vissza a vízbe. Részben a természetkárosítást, részben a tengerhalászok jogosulatlan gazdasági előnyszerzését unta meg minden jel szerint az Európai Unió, s igyekszik a halászatra szánt összeg egy részét édesebb vizek felé terelni – amivel a Greenpeace is egyetért, s bemutatójával segíti a törekvést. Rodics Katalin kampányfelelős szerint: ha Magyarország összefog a többi, a tengeri halászatban kevéssé érdekelt országgal, szavazataival legyőzheti a vizeket kirabló uniós államokat, s elérheti a halászatra szánt támogatás átcsoportosítását. Ezzel pedig többszörösen is jól járunk: egyrészt a tengerek kifosztásának megakadályozása közös emberi érdek, másrészt Magyarország nagyobb összeget kaphat az egyébként példamutatóan a környezettel összhangban álló haltenyésztésére. Ha pedig valakit mindez hidegen hagy, s csak a pénztárcája érdekli – nos, a Greenpeace akciójának sikere esetén annak is jó hír lehet a hazai hal árának reménybeli csökkenése.