Milyen a jegesmedvék nélküli világ?

Mindezt miért? Mert e gyönyörű állatok lakhelye vészesen zsugorodik: az elmúlt harminc évben a sarkvidéken úszó jégsapka háromnegyede elolvadt. Ahogy a jég mennyisége csökken, úgy kényszerülnek a jegesmedvék a szárazföldre, ahol azonban számukra kevés a táplálék. Emiatt kevesebb kölyköt hoznak a világra, viszont többet vetélnek. A gyengébb, ám hosszabb úszásra kényszerült állatok közül végkimerülés miatt egyre több fullad a tengerbe.

A felmelegedés elsősorban az üvegházhatás következménye, melyet egyebek mellett a nagy olajvállalatok tevékenysége okoz. S most, ahogy egyre nagyobb tengerfelület válik jégmentessé, úgy igyekszenek az óriáscégek – például a Shell, az Exxon, a BP, a Gazprom – a tenger talapzatában lévő kőolajat kiaknázni. Becslések szerint 90 milliárd hordónyi olajról van szó, amit az ember amúgy mindössze három év alatt használna el. Egyetlen baleset – és ez a klíma miatt ugyancsak valószínűsíthető – viszont az ottani élővilágra végzetes lehet. Annál is inkább, mert a víz megtisztítása a zord körülmények között szinte lehetetlen. Ami pedig azonnal végzetes csapást jelenthetne a jegesmedvékre. Ráadásként a légkörbe juttatott szén-dioxid tovább növeli az üvegházhatást, ez viszont gyorsítja a 800 ezer évvel ezelőtt kialakult jégtakaró eltűnését, ami immár nem veri vissza a Nap melegét, az elnyelt sugarak pedig tovább melegítik a légkört. A kör ördöginek tűnik.

A Greenpeace világméretű aláírás-gyűjtési akcióba kezdett az interneten a térség olajkitermelésének és vonóhálós halászatának megakadályozása érdekében, s azért, hogy az Északi-sarkot egyetlen állam se mondhassa a sajátjának – tehát mindannyiunké legyen. Hasonló kampányukat, amit 30 évvel ezelőtt az antarktiszi bányászat ellen indítottak, siker koronázta.