14 ezermilliárd forintnyi haszon van a tenger alatt

Emellett innen származnak azok a szaporítóképletek, melyeket az áramlatok elhordanak. Ám, mint annyi élőlény és élőhely a bolygón, a korall sem tud az újkori veszélyekkel hatékonyan szembeszállni. A skót korallok legnagyobb ellensége a fenékhalászat, ami egyre jelentősebb területen töri szét a zátonyt. Bár szerencsére a korallok többnyire túlélik a megpróbáltatásokat, és újraépítik csodás, kesze-kusza otthonaikat, ám ehhez több évtizedre, sőt akár évszázadra is szükségük lehet. Önkéntes búvárok segítenek az apró lényeknek: összegyűjtik a letört darabokat, és megpróbálják a helyükre illeszteni azokat. Ám a békaemberek nem élhetnek folyamatosan palackozott levegővel, és 200 méternél mélyebbre nem képesek le¬¬merülni, így sokszor magukra maradnak a korallok.

Most az edinburghi Heriot-Watt Egyetem tudósai korszakalkotó ötlettel álltak elő: intelligens robotok raját tervezik bevetni a zátonyok megmentésére. Elképzelésük szerint „korallrobotok” tucatjaiból álló csapatok fogják javítani a zátonyokat, ahogy a méhek és a darazsak építik a fészküket. A korallrobotokat számítógép vezérelné, ami képes megkülönböztetni a koralltörmeléket a többi kőzettől, szeméttől meg mindenféle tengeri lénytől. A robotok néhány utasításból álló parancskészletüknek megfelelően keresnék meg a koralldarabokat, majd azokat ügyes kőművesekként a zátonyhoz ragasztanák. Hogy a terv megvalósítása nem olcsó, az bizonyos. De az is, hogy megéri befektetni a korallok megmentésébe: a skót vizek zátonyai – szaporodási helyet adva a halaknak, s így hozzájárulva a parton élők biztonságához, no meg elkápráztatva a turistákat – 14 ezermilliárd forintnyi hasznot hajtanának a gazdaságnak. Ebbe pedig már érdemes beruházni.